Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-567. Törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről

567. szám, 255 A 14. §-hoz. A 14, §. (í) bekezdése kimondja, hogy minden választónak egy szavazata van. A szakasz (2) bekezdése a legtöbb adót fizetők csoportjából kikerülő tagok választásánál megengedi, hogy a szavazás megbízott útján is történhessék. Ez azért móltányos, mert különben olyanoknak, akiknek legtöbb adó fizetés eímén több törvényhatóságban van szavazati joguk, vagy pedig ha az a törvényhatóság, ahol őket ez a jog megilleti, lakóhelyüktől távol fekszik, esetleg nem állana módjukban joguk gyakorlása. A (3) bekezdés a szavazást kötelezővé teszi, a (4) bekezdés pedig a szavazás elmulasztását büntetni rendeli, mert a választójog gyakorlása — helyes értelmezés mellett — nemcsak jogosultság, hanem egyúttal egyik legfontosabb állampolgári kötelesség is. A §. többi bekezdését felesleges volna indokolni. A 15. §-lwz. Ebben a §-ban a jelenlegi állapottal szemben az a lényeges változtatás, hogy az igazoló választmány a választások érvényességót nemcsak jogorvoslatok benyújtása esetében, hanem minden egyes tagra nézve hivatalból is megvizsgálja. A székesfővárosnál már az 1920 : IX. t.-c. meghonosította ezt a rendszabályt. Mivel a gyakorlatban ez helyesnek bizonyult, szükségesnek tartottam a vidéki törvényhatóságokra is kiterjeszteni. A (4) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy az igazoló választmány határozata ellen beadott panasz nem vonható vissza ós hogy a panasz joga a választások kérdésében a tiszti főügyészt is megilleti, az esetleges visszaélések meggátlását célozza. Egyebekben e szakasz rendelkezései a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről alkotott törvény idevágó rendelkezéseivel azonosak. A 16. §~~koz. Ez a törvényszakasz — a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről alkotott törvény rendelkezése nyomán — a vidéken is útját akarja vágni a plakátokkal vagy röpcédulákkal űzött visszaéléseknek, amelyek a tapasztalat szerint a választási harc elfajulására vezethetnek. A 17, §-hoz. A 17. §. a törzstagokról szól, amely csoportnak beillesztését az indokolás általános részében megokoltam. A 18. §-hoz. Hogy állásuknál (tisztüknél) fogva kik legyenek tagjai a törvényhatósági bizottságnak, a vidéki városi törvényhatóságokra nézve a a javaslatban nem lehetett olyan pontosan megállapítani, mint a székesfővárosra vonatkozó törvényben. Egyrészt ugyanis a vidéki városi törvény^ hatóságok mindegyikének más és más a taglétszáma, másrészt pedig minden törvényhatóságban külön kell mérlegelni azt, hogy a közélet visszonyai ós a különleges helyi érdekek szempontjából melyek azok az intézmények ós érdekeltségek, amelyeknek képviselőit kívánatos a bizottságba bevonni. Ezért tartottam helyesebbnek azt, hogy ebben a szakaszban — taxatív felsorolás helyett — csak a számításba vehető tényezők nagyobb körét jelöljem meg, egyébként pedig magára a törvényhatósági bizottságra bízzuk annak megállapítását, hogy ebbe a csoportba kiket vegyen fel. A 19. §-hoz. Ennek a törvényszakasznak rendelkezései a székesfővárosra nézve már törvénybe iktatott rendelkezésekkel azonosak. A 20. §-hot3. A közgyűlésen való kötelező részvétel elvét iktatja be ez a törvényszakasz, abból az elvi álláspontból kiindulva, hogy a törvényhatósági bizottsági tagságra nyert megbízatás nemcsak jogokat ad, de kötelességet is ír elő.