Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.
Irományszámok - 1922-566. Törvényjavaslat a közrend fokozottabb biztosításáról
566. szám. 235 - Ez a kérdés ma az ország egész területére nincs egyöntetűen (törvénynyel) szabályozva; sőt béke idején erről a tárgyról csak szórványosan rendelkeztek itt-ott törvényhatósági szabályrendeletek. Mindehhez járul, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint is a közrend megbomlásakor azonnal a megbízhatatlan, sőt veszélyes elemek kerítenek fegyvert a birtokukba. Az ebből származó veszedelemnek elhárítására pedig csaknem az egyetlen mód. ha a fegyverek birtoklását és forgalmát a rendőrhatóság állandóan és pontosan nyilvántartja. A 6. §-ho0- A záróra megállapítása csak a háború, vagy belső mozgalmak idején történik közbiztonsági érdekekből, egyébként annak inkább gazdasági okai vannak. Minthogy azonban a mai rendkívüli viszonyok közt a gazdasági okok is súlyosan kihatnak a közbiztonságra, minthogy továbbá a tömegekre a féktelen dőzsölés izgató hatással lehet, indokolt, hogy a nyilvános helyek záróráját a belügyminiszter — akár közbiztonsági, akár gazdasági okokból van arra szükség — megállapíthassa. Rendkívüli körülmények megkívánhatják á szeszesitalok árusításának vagy kiszolgáltatásának az eltiltását is, amire főleg mozgalmas időkben, vagy olyan alkalmakkor, pl. választásokkor van szükség, amikor nagy tömegek gyűlnek össze, és amikor az összegyülekezés célja a szenvedélyeket izgalomban tartja. A 7. §-ho0. Az időközben megváltozott gazdasági viszonyok, valamint erkölcsi okok egyaránt szükségessé teszik, hogy az időközi lapok alapításának szabadsága megszüntettessók, és a lapalapítás engedélyhez köttessék. Az időszaki lapok túltengését azonban — a közismert gazdasági okok mellett — főleg erkölcsi tekintetekből is szükséges lehetőleg korlátozni. Az állami rend helyreállítását és megerősödését ugyanis elsősorban az a lelkiismeretlen izgatás gátolja, amely a hosszú háború és az azt követő események következtében amúgy is felzaklatott kedélyek megnyugvását mesterségesen akadályozza. Ebben a tekintetben oroszlánrésze van annak a sajtónak, amely a túlzott, szinte képtelen törekvéseknek megvalósulása érdekében a burkolt tekintélyrombolástól a nyílt lazításig a szenvedélyek felkorbácsolásának teljes skálájával dolgozik. Az államnak, valamint a békés és termelő munka után vágyódó tömegeknek egyaránt érdekük tehát, hogy az időszaki lapok terén tapasztalható túltermelés" elé gát vettessék, annyival inkább, mert a sajtó egy részének szenvedélyességét valószínűleg éppen a nagy versenyből származó megélhetési nehézségek fokozzák, sőt néha ezek az elfajulásnak szülőokaikónt tekinthetők. Az időszaki lapok fogalmi körének kiterjesztését azok a gyakoriakká vált visszaélések teszik szükségessé, amelyek egyes sajtótermékeknek az időszaki lapokra megállapított jogszabályok alól való célzatos kivonása által követtettek el. A politikai lapok biztosítékának aranykoronaértékben való megállapítását — pénzünk elértéktelenedésével kapcsolatban — az ebben a tekintetben is mutatkozott ingadozások kiküszöbölése teszi szükségessé. A sajtótermékeken a nyomtatás (többszörösítés) idejének, időszaki lapokon ezenfelül az évfolyamnak és a lap számának is kitüntetését az ellenőrzés hatályosabbá tétele követeli meg, anélkül, hogy ez bárminő nehézséggel vagy hátránnyal járna a vállalat tulajdonosára. Ugyancsak az ellenőrzés hatályossága, ós az állam érdekeinek megvódhetése követeli meg, hogy az időszaki lapok egy-egy példánya a miniszterelnök30*
