Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

76 480. szám. vidéki pénzügyigazgatóságoknak a kerületükben levő vámhivatalok és vámhivatali kirendeltségek működésére még juttat. Ami a vámőrség tagjaira vonatkozó fegyelmi szabályokat illeti, a javaslat megszerkesztésénél ugyanaz a szempont — az analógia a csendőrséggel — volt irányadó, amelyre a vámőrség fegyverhasználati jogát illetőleg már fennebb történt utalás 1JL Rész. Vámeljárás. I. Fejezet. Általános rendelkezések. A vámjövedék terén az eljárásra vonatkozó alaki jogi rendelkezések mondhatni ugyanakkora jelentőségűek, mint a vámtarifának a vám alá eső árukat és a vámtételek nagyságát megállapító rendelkezései és a vámtörvénynek a vámfizetési kötelezettség körül felmerülő kérdésekre vonatkozó anyagi jogi rendelkezései. A vámtarifa, amellyel külön törvényjavaslat foglalkozik, e helyütt nem igényel további fejtegetést. A vámtörvénynek most szóbanlevő III. Részére vonatkozólag azo iban általánosságban mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy a vámeljárásról szóló alaki jogi rendelkezéseknek a javaslatban a vámfizetési kötelezettségre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések elé besorozására, a két csoport most említett, egyenlőnek mondható jelentőségén kívül még az volt irányadó, hogy ezt egyrészt a logikai sorrend kívánja meg, mert a vámfizetési kötelezettségről szóló rendelkezések alkalmazására csak akkor kerülhet a sor, amikor a vámigazgatás az áru behozataláról, illetve kiviteléről a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések következtében értesült és az árut illetőleg megtehette a vámeljárási jogszabályokban előírt, megfelelő rendelkezéseket; másrészt azonban azért is megfelelőbbnek látszik a vámeljárási rendelkezéseket a vámfizetési kötelezettségre vonatkozók előtt tárgyalni, mert ez utóbbiak sok olyan rendelkezést foglalnak magukban, mely az egyes vámeljárások szerint különböző tartalommal bir, a vámeljárási szabályok ismerete tehát szükséges előzménye a fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok kellő megértésének. Általánosságban erre a Részre vonatkozólag még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a javaslat ebben a Részében különösen érvényesíteni igyekszik az egyébként többi részéiben is megnyilvánuló azt a törekvést, hogy az anyagnak részletes tagozása és csoportosítása útján biztosítsa a törvény áttekinthetőségét és gyakorlati könnyű kezelhetését. A,) A vámhatár átlépése. A 33 , 34. és 35. §.-ok rendelkezéseit a vámeljárást ós — a III Részre vonatkozó fennebbi általános bevezetésben mondottak szerint, közvetve, — a vámfizetési kötelezettséget illetőleg is, valósággal alapvetőknek lehet mondani. Ezeknek a rendelkezéseknek ugyanis az a céljuk, hogy a lehetőségig biztosítsák a javaslat 1. §.-ában is kimondott annak az elvnek az érvényesülését, hogy a vámigazgatásnak

} illetve az ennek működését kiegészítő vámőrségnek értesülnie kell mindenféle áru behozataláról és kiviteléről, E tekintetben rem tesz különbséget, hogy valamely áru, vám alá esik-e vagy sem, mert ezt más, mint vámigazgatási szakközeg nem állapíthatja meg és ezért feltétlenül megokolt az a követelés, hogy a vámigazgatás szervei az olyan árú behozataláról, illetve kiviteléről is értesülést kell, hogy szerezzenek, amely-