Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
480. szám. 63 épúgy, mint belföldi anyagoknak külföldön történő kikészítését is, lehetőleg, korlátlanul lehessen lebonyolítani. Eel kell még említeni, hogy a javaslat a jelen megokolás első bekezdésében felsorolt joganyagon kívül a vámügy terén büntetés alá eső cselekvések és malasztások megbüntetésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket is magában foglalja. Erre azért volt szükség, mert jövedéki büntetőjogunk egyáltalában még nem részesült törvényes szabályozásban, .hanem anyagi részét illetőleg ma is teljesen elavult jogszabályok — az 1842. évi »Harmincadhivatali Utasítás« — állanak érvényben. Nem lett volna megokolható, hogy azt az alkalmat, amelyet a vámjog terén a jelen javaslattal és az autonom vámtarifára vonatkozó javaslattal tervezett reform nyújt, ne használjuk fel arra is, hogy jövedéki büntetőjogunknak legalább ezt a részét is a modern igényeknek megfelelően reformáljuk. A vámjövedéki büntető eljárásra ez a reform két okból nem terjed ki: az egyik az, hogy ennek egyik része, a bíróság előtti eljárás, az 1909 : XI. t.-c. 101. §-ában adott felhatalmazás alapján az 1916. évben 5.062/P. M., 6.117/P. M., 800/1. M. és 990/M. E. számok alatt kiadott rendeletekkel a modern igényeknek megfelelő szabályozásban részesült, a másik ok az, hogy a jövedéki büntető eljárás reformját célszerűbb az összes jövedékekre és adókra kiterjedő egységes jövedéki büntetőtörvénykönyv útján végrehajtani. Az anyagi jövedéki büntetőjog terén a jelen javaslattal tervezett külön szabályozás azért nem hátrányos, mert a büntetés alá eső tényálladékok a vámnál amúgyis mások, mint a többi jövedéknél és közadónál. A javaslat szerkesztésénél értékes segédanyagul szolgált és támpontokat nyújtott a » Vámtörvény «-nek az a tervezete, amely a háború alatt, a központi hatalmaknak szorosabb gazdasági kapcsolatba hozatala iránt az 1916 — 1918. években folytatott tárgyalások során azzal a célzattal készült, hogy ezzel azonos szövegű autonom törvényt hozzon Magyarország, Ausztria és a Német Birodalom, Ez a tervezet a közbejött események következtében ugyan nem készült el teljesen, az említett tárgyalások során gyűjtött anyagot azonban a jelen javaslat szerkesztésénél igen előnyösen lehetett felhasználni. Ugyancsak figyelemben részesült a javaslat megszerkesztésénél az új osztrák vámtörvény (az 1920. június 10.-i törvény, a »Staatsgesetzblatt« 250. száma), amely egyébként majdnem szószerint megfelel a központi hatalmak részére készült, fennebb említett egységes vámtörvény-tervezetnek. Nagy figyelemben részesült végül a javaslat szerkesztésénél az erre a tárgyra vonatkozó tudományos irodalom is, első sorban dr. Lamp Károlynak, az innsbrucki egyetem tanárának, igen értékes munkálatai és az osztrák-magyar vámtörvénynek az a tervezete, amelyet ez a tudós, aki egyenesen úttörő munkát végzett az elméleti vámjog terén, a fennebbemlített »Mitteleuropa? mozgalom idejében készített. B) Részletes megokolás. I. Rész. Alapelvek és alapfogalmak. A javaslatnak, mely szerves egységre törekszik, annak a fogalomnak szabatos és világos meghatározásából kell kiindulnia, amely fogalom körébe eső intézmények és viszonyok szabályozása a javaslat közvetlen tárgya. Ez annál inkább kívánatos, mert tételes törvényeink sem az állam vámszedési
