Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
480. szám. 59 cikkbe iktatott Autonom Vámtarifa bevezető része, amely érdemleges rendelkezést tartalmazó huszonegy rövid cikkben szabályozza a szóbanlevő joganyagnak igen rendszertelenül és hiányosan kiragadott egyes kérdéseit. Ennek a törvénynek sohasem volt azonban az a rendeltetése, hogy huzamosabb ideig külön magyar vámterület jogszabályául szolgáljon. A pillanatnyi politikai helyzet szülte taktikai vonás volt ennek a törvénynek meghozatala, amidőn az 1907. év vége felé az osztrák parlamenti helyzet következtében kétségessé vált, hogy az akkori magyar és osztrák kormány közt lefolyt tárgyalások során létrejött »kiegyezési < megállapodások Ausztriában kellő időben törvényerőre emelkednek-e. Az akkori magyar kormány a kiegyezési megállapodásoknak megfelelő és rendeleti úton 1906. évi március elsejével már életbe is lépett vámtarifának ós ezt kiegészítő jogszabályoknak autonom magyar tarifaként törvénybe foglalása útján nyilvánítani akarta Ausztriával szemben azt a szándékát, hogy a külön magyar vámterületet életbelépteti, ha a két kormány közt létrejött kiegyezési megállapodások az 1907. évi december 31-éig Ausztriában törvényerőre nem emelkednek. Ezért gondoskodott oly, legalább alakilag önálló magyar jogszabályról, amely az említett eshetőség bekövetkezésekor az átmeneti idő alatt érvénybe lépett volna és ezzel elejét vette volna annak, hogy ebben az esetben a vámok terén teljesen szabályozatlan állapot következzék be, "-',;' , ., xl 1Jt Minderre akkor nem került a sor. A rendeleti utón már életbeléptetett tarifa, mind nálunk, mind Ausztriában érvényben maradt 1908. március 31.-éig, amikor az 1908 : XII. törvénycikk és ezzel a szerződéses vámtarifa törvényes alakban életbelépett. _ Ha az 1907 : LIII. törvénycikk akkoriban nem is teljesítette azt a szerepet hogy a külön magyar vámterület rövid határidőn belül bekövetkező életbelépésekor szükségrendszabályként, mint hevenyészett autonom magyar vámtarifa lépjen életbe, èa a rendeltetése mégis bekövetkezett a monarchia felbomlásakor Ez a szereplése azonban sokkal hosszabb időre terjedt ki, mint amekkorára kiterjedt volna, ha 1908. elején gazdaságilag külön váltunk volna Ausztriától, elsősorban azért, mert az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után az ország feldaraboltatása következtében, oly bizonytalan gazdasági helyzetbe került, hogy csak a legutóbbi időben lehetett a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelő vámtarifa szerkesztéséhez hozzáfogni. Most amidőn az új, magyar autonom vámtarifára vonatkozó javaslat a törvényhozás előtt fekszik, gondoskodni kell az 1907 : LIII. törvénycikk bevezető részében foglalt jogszabályok pótlásáról is, minthogy az új tarifa 'életbeléptetésére vonatkozó törvény szerint ennek hatálybalépésével az 1907 : LIII törvénycikk hatályát veszti. Minthogy azonban az 1907 : LIII. törvénycikkbe foglalt vámtarifa bevezető rendelkezései a fentiek szerint a vámjognak csak elég rendszertelenül kiszakított egyes szabályait tartalmazzák, szükséges, hogy ezeknek pótlása, most midőn nem más állammal folytatott egyezkedés eredményének törvénybeiktatásáról, hanem kizárólag a saját viszonyainknak és belátásunknak megfelelő jogszabályok alkotásáról van szó, ez magasabb igényeknek megfelelő jogalkotással történjék. Ez annál megokoltabbnak mutatkozik, mert a vámtarifán kívül eső, a jelen megokolás első bekezdésében érintett kérdésekre vonatkozó tételes vámjogunk szintén teljesen rendszertelen, egyes rendelkezésekből alakul, amelynek, igen nagy része ma már elavult. A magyar állam alkotmányos eletének az 1867. évben bekövetkezett visszaállítása alkalmával Ausztriával kötött és az 1867 : XVI. törvénycikkel 8*
