Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

480. szám. 53 157, §. Harmadik személyek szavatossága. Azok a kereskedők, iparosok, mező­gazdák vagy másféle vállalkozók,­akik üzemük céljaira árúkat hoznak be vagy visznek ki, vagy a vám­területen átszállítanak, azokért a pénzbüntetésekért, amelyeket alkal­mazottaikra vagy tanoncaikra a szol­gálatukban elkövetett vámjövedéki kihágásokért szabtak ki, valamint a jövedéki büntető eljárás költségeiért szavatossággal tartoznak, kivéve, ha a kihágást a vállalkozónak vagy helyettesének tudta nélkül követték el ; ebben az esetben is ki kell mon­dani a szavatosságot, ha a vállakozó vagy helyettese az alkalmazottnak vagy tanoncnak megválasztásánál vagy a felügyeletnél nem járt el a köteles gondossággal, vagy ha a cselekményből előnyhöz jutott. Nyilvános szállítóintézetek szava­tolnak az alkalmazottaikra a szolgá­latuk közben elkövetett vámjövedéki kihágások miatt kiszabott pénzbün­tetésekért és eljárási költségekórt. Minden más személy szavatol a felügyelete alatt álló vagy háznépé­hez tartozó személyekre vámjövedóki kihágás miatt kiszabott pénzbünte­tésekért és költségekért, kivéve, ha a kihágást tudta nélkül követték el, vagy ha a kihágásnak megakadályo­zása módjában nem állott. 158 §. A személyes szavatosság érvénye­sítése. Az ellen a harmadik személy ellen, akinek szavatosságát megállapították (157. §.), ezt a szavatosságot csak akkor lehet érvényesíteni, ha a'pénz­büntetést ós az eljárási költségeket sem az elítélttől behajtani, sem a 161.. §. értelmében fedezetül szolgáló áruk vagy tárgyak értékesítése útján kiegyenlíteni nem lehet. A pénzbüntetés behajthatlansága esetére kiszabott fogházbüntetést egé­szen vagy részben végre lehet haj­tani a nélkül, hogy a pénzbüntetés lefizetése, iránt harmadik személyek­kel szemben támasztható igényt érvé­nyesíteni kellene. 159. §. Elkobzás. Ha a bíróság az árú elkobzását kimondja, a tulajdonjog átszállását attól az időponttól kell számítani, amikor a lefoglalás történt. A tulaj­don átszállásával egyidejűleg harma­dik személyeknek az árúra vonatkozó jogai megszűnnek. Oly esetekben, amikor az elkob­zást a 165. §'. második és hai;madik bekezdésében meghatározott kivétel­től eltekintve, bármely okból nem lehet foganatosítani, a helyett — az eset körülményeihez képest később hozott határozattal — a 164., 165., 169. és 170. §-okban meghatározott pénzbüntetésen felül az árú értékével egyenlő összegű pénzbüntetést kell kiszabni. Ha valamely cselekmény miatt több személyt ítél el a bíróság, az elkobzást helyettesítő pénzbüntetést a reájuk kiszabott egyéb pénzbünte­tések arányában fel kell közöttük osztani. Abban az esetben, ha nem egyszerre ítélik élőket, azokat, akiket később ítélnek el, egyelőre nem kell figyelembe venni. Ha azonban a korábbi ítélettel az elkobzás helyett kiszabott ily pénzbüntetést, illetve az annak helyébe lépő szabadság vesztés ­büntetést még nem hajtotta k végre s az nem évült el, sem kegyelem útján el nem engedték, a későbbi ítéletben újabb felosztásnak van helye. Az elkobzást a központi vámigaz­gatóság hajtja végre. 160. §. Önállóan alkalmazott elkobzás. Ha a csempészet miatt senkit sem lehet büntetni, az elkobzást önállóan kell kimondani, azonban a vámköteles árú elkobzását csak akkor, ha azt a 165. §. második vagy harmadik be­kezdése nem zárja ki. A határkerületben, úgyszintén kül­földről jövő vagy külföldre menő járó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom