Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

46 480. szám. vagy olyasvalaki birtokában van, aki a vámtárgyat törvényellenesen vagy tévedésből vette át, vagy a vám­fizetési kötelezettségről tudva, vagy erről csat súlyos gondatlanság követ­keztében nem tudva, szerezte meg. Az államkincstár vámkövetelését a dologi szavatosság tartama alatt tehát, tekintet nélkül más személy jogaira, a vámtárgj^ból közvetlenül kielégítheti még akkor is, ha a vám­tárgy tulajdonosának a vám fizetésére vonatkozó személyes kötelezettsége nem áll fenn, vagy nem állapítható meg. Ha azonban valaki a vám­tárgyra a vámfizetési kötelezettség keletkezése után, ennek fennállásáról vétkesség nélkül nem tudva, a vám­tárgy birtokba vétele mellett zálog­jogot szerzett, a záloghitelező köve­telését a vámtartozást megelőzőleg kell kielégíteni. 129. §. Személyes szavatosság. A személyes szavatosság a vám­tartozásért terheli: a) azt, akinek a vámhivatal vám­tárgyat a vámfizetési kötelezettség keletkezésekor, vagy ez után, azon­ban a vámtartozás lerovása előtt, akár szabályszerű vámeljárás során, akár tévedésből vagy szabályellenesen ki­szolgáltat, vagy őrizetére bíz. Ha az, akinek a vámhivatal a vámtárgyat kiszolgáltatta, nem egyúttal a vám­tárgynak az árúbevallásban meg­nevezett átvevője és az előbbi iga­zolja, hogy a vámtárgyat az árú­bevallásban megnevezett átvevőnek átadta, akkor a vámfizetési kötele­zettség átmegy erre az utóbbira. Ha pedig az, akinek a vámhivatal a vámtárgyat kiszolgáltatta, más sze­mélynek, mint az árú bevallásban megnevezett átvevőnek megbízásából járt el és a megbízást igazolja, a vámfizetési kötelezettség a meg­bízóra megy át; b) azt, aki vámárút azzal a köte­,ezettséggel vett át, hogy azt vál­tozatlan állapotban vámhivatal elé állítja, illetőleg megőrzi (67., 71., 77. §.), ha a vámtárgyat másvalaki a vámhivatali kezelés elkerülésével törvényellenesen szabadforgalomba hozza ; c) azt, aki vámárút törvényelle­nesen szabadforgalomba hoz, vagy ezt a jelen törvény szerint büntetés alá eső módon elősegíti, úgyszintén azt, aki kiviteli vám alá eső belföldi árút törvényellenesen külföldre visz vagy ezt a jelen törvény szerint bün­tetés alá eső módon elősegíti; d) az engedélyest, aki a vámked­vezményes behozatali forgalomban kiadott vámtárgyat más, mint a meghatározott célra fordítja. Személyes szavatosság terheli azt is, aki a vámtárgyat annak tulaj­donosától a dologi szavatosság fenn­állása alatt (128. §.) vagy a fenti a—d) pontok szerinti közvetlen, személyes vámadóstól megszerezte, ha a vámfizetési kötelezettségről tudomása volt, vagy csak súlyos gondatlanság következtében nem volt róla tudomása. Ha valaki írásban kijelenti, hogy valamely már fennálló vagy jövőben keletkező vámfizetési kötelezettséget önállóan vagy kezesként, egészben vagy részben, vagy meghatározott időre, avagy meghatalmazás alapján harmadik személy terhére elvállal, akkor az ajánlat határain belül a személyes vámfizetési kötelezettséget vógzésileg erre rá lehet ruházni. A fizetési kötelezettség ebben az eset­ben az új adós terhére csak a végzés szabályszerű kézbesítése időpontjával keletkezik, hacsak a végzés későbbi időpontot nem állapít meg. A vég­zésben kifejezetten meg kell mon­dani azt is, vájjon az új adós terhére keletkező fizetési kötelezettség az eddigi vámadóst mentesíti-e, vagy pedig az eddigi vámadós fizetési kötelezettsége mellett, ennek a fizetési kötelezettségnek fennállásától függő, kezességi vámfizetési kötelezettség keletkezik-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom