Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
46 480. szám. vagy olyasvalaki birtokában van, aki a vámtárgyat törvényellenesen vagy tévedésből vette át, vagy a vámfizetési kötelezettségről tudva, vagy erről csat súlyos gondatlanság következtében nem tudva, szerezte meg. Az államkincstár vámkövetelését a dologi szavatosság tartama alatt tehát, tekintet nélkül más személy jogaira, a vámtárgj^ból közvetlenül kielégítheti még akkor is, ha a vámtárgy tulajdonosának a vám fizetésére vonatkozó személyes kötelezettsége nem áll fenn, vagy nem állapítható meg. Ha azonban valaki a vámtárgyra a vámfizetési kötelezettség keletkezése után, ennek fennállásáról vétkesség nélkül nem tudva, a vámtárgy birtokba vétele mellett zálogjogot szerzett, a záloghitelező követelését a vámtartozást megelőzőleg kell kielégíteni. 129. §. Személyes szavatosság. A személyes szavatosság a vámtartozásért terheli: a) azt, akinek a vámhivatal vámtárgyat a vámfizetési kötelezettség keletkezésekor, vagy ez után, azonban a vámtartozás lerovása előtt, akár szabályszerű vámeljárás során, akár tévedésből vagy szabályellenesen kiszolgáltat, vagy őrizetére bíz. Ha az, akinek a vámhivatal a vámtárgyat kiszolgáltatta, nem egyúttal a vámtárgynak az árúbevallásban megnevezett átvevője és az előbbi igazolja, hogy a vámtárgyat az árúbevallásban megnevezett átvevőnek átadta, akkor a vámfizetési kötelezettség átmegy erre az utóbbira. Ha pedig az, akinek a vámhivatal a vámtárgyat kiszolgáltatta, más személynek, mint az árú bevallásban megnevezett átvevőnek megbízásából járt el és a megbízást igazolja, a vámfizetési kötelezettség a megbízóra megy át; b) azt, aki vámárút azzal a köte,ezettséggel vett át, hogy azt változatlan állapotban vámhivatal elé állítja, illetőleg megőrzi (67., 71., 77. §.), ha a vámtárgyat másvalaki a vámhivatali kezelés elkerülésével törvényellenesen szabadforgalomba hozza ; c) azt, aki vámárút törvényellenesen szabadforgalomba hoz, vagy ezt a jelen törvény szerint büntetés alá eső módon elősegíti, úgyszintén azt, aki kiviteli vám alá eső belföldi árút törvényellenesen külföldre visz vagy ezt a jelen törvény szerint büntetés alá eső módon elősegíti; d) az engedélyest, aki a vámkedvezményes behozatali forgalomban kiadott vámtárgyat más, mint a meghatározott célra fordítja. Személyes szavatosság terheli azt is, aki a vámtárgyat annak tulajdonosától a dologi szavatosság fennállása alatt (128. §.) vagy a fenti a—d) pontok szerinti közvetlen, személyes vámadóstól megszerezte, ha a vámfizetési kötelezettségről tudomása volt, vagy csak súlyos gondatlanság következtében nem volt róla tudomása. Ha valaki írásban kijelenti, hogy valamely már fennálló vagy jövőben keletkező vámfizetési kötelezettséget önállóan vagy kezesként, egészben vagy részben, vagy meghatározott időre, avagy meghatalmazás alapján harmadik személy terhére elvállal, akkor az ajánlat határain belül a személyes vámfizetési kötelezettséget vógzésileg erre rá lehet ruházni. A fizetési kötelezettség ebben az esetben az új adós terhére csak a végzés szabályszerű kézbesítése időpontjával keletkezik, hacsak a végzés későbbi időpontot nem állapít meg. A végzésben kifejezetten meg kell mondani azt is, vájjon az új adós terhére keletkező fizetési kötelezettség az eddigi vámadóst mentesíti-e, vagy pedig az eddigi vámadós fizetési kötelezettsége mellett, ennek a fizetési kötelezettségnek fennállásától függő, kezességi vámfizetési kötelezettség keletkezik-e.