Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
480. szám, 48 saját minősége szerint külön, ellenkező esetben az árú vámtételével kell megvámolni. Ha az ilyen burkolatot vagy betétet az árútól nem lehet elválasztani, az árút a burkolattal vagy betéttel együtt azzal a vámtétellel kell megvámolni, amelyik magasabb. A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg, hogy mely burkolatokat és betéteket kell a kereskedelemben szokásosaknak tekinteni. Mindennemű burkolatot vagy betétet saját minősége szerint külön kell megvámolni, ha a vámkiszabás kijátszására irányuló szándékra alaposan lehet következtetni. 118. §. A vámtartozás kiszabása az érték alapján. Ha a vámtarifa a vámot az érték szerint szabja meg, ezt az értéket az árú ára alapján kell megállapítani. A' pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve határozza meg, hogy ilyen esetben a vámtartozást az árúnak mely ára alapján kell kiszabni. A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve a forgalomban leginkább előforduló, érték vám alá eső [árúkra vonatkozólag időnkint megállapíthatja ezeknek átlagos kereskedelmi értókét, amelyet a vámkiszabásnál alapul kell venni, hacsak az ügyfél nem indítványozza a vámtartozás kiszabását a valóságos érték vagy a vámtarifában az illető árúra a legmagasabb értéknek megfelelően netalán megállapított súly vámtétel alapján. Ha a valóságos érték alapján történő vámkiszabás esetében a vámhivatal a bevallott értéket túlalacsonynak találja, azt megfelelően felemelheti, vagy folyamatba teheti a szakértői becslést. Az ügyfélnek is joga van szakértői becslést kérni, ha az értókfelemelést nem fogadja el. A vámhivatal a szakértői becslés után újból határozatot hoz, azonban a szakértői véleményhez nincs kötve. A szakértői becslés módozatait a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg. A szakértői becslés költségeit a vámadós köteles viselni, ha a jogérvényes határozattal megállapított érték a bevallottat több,* mint öt százalékkal meghaladja. Ha a jogérvényes határozat az árú értékét a bevallott értéknél több, mint húsz százalókkal magasabban állapítja meg, a jövedéki büntető eljárást meg kell indítani. 119. §. A vámtartozás kikerekítése. A törvényhozás felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vámtartozás kiszabásánál a pónzegység töredékeiben mutatkozó maradókösszegek megfelelő kikerekítése iránt rendelkezhessék. 120. §. A vámkiszabás helyesbítése. A vámigazgatás a tévedésből alacsonyan megállapított vámtartozást az erre vonatkozólag megállapított elévülési határidőn (138. §. második bekezdése) belül helyesbíti és a különbözet utólagos megfizetése iránt intézkedik. Túlfizetett vámösszeget a vámigazgatás hivatalból nem térít* vissza. Ha a túlfizetés kétségtelen tévedésen alapszik, a többlet visszatérítését az, a ki jogosultságát a vámtartozás lerovását vagy hitelezését bizonyító okmánnyal igazolja, a befizetés napját követő naptól számított egy éven belül követelheti. Minden más esetre a jelen törvény V. Részének rendelkezései irányadók. 121. §. Vámtarifadöntvények. Ha a vámtarifa helyes értelmezése tekintetében kétség merül fel, a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve vámtarifadöntvényt ad ki, tnely a további vámkezelésre c*