Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

32 48Ö. szám. , visszahozott árút az előjegyzési jegy, megfelelő esetben a behozott árút a behozatali jegy bemutatása és újabb árúbevallás adása mellett az előírt határidőn belül vámhivatal elé állítja. A behozatali kikészítési engedély tartama alatt az engedélyes üzeme jövedéki felügyelet alatt áll, melynek költségeit az engedélyes viseli. Ugyanez áll az előjegyzési raktárakra is. D) Vámkedvezményes behozatali forgalom. 90. §. A vámkedvezményes behozatali forgalom meghatározása. A vámkedvezményes behozatali forgalom abban áll, hogy meghatározott árúkat külön engedély alapján vámmentesen vagy mérsékelt vám mellett azzal a feltétellel lehet behozni, hogy azokat a belföldön meghatározott-időn belül bizonyos célra kell felhasználni, vagy belföldi üzemben meghatározott feldolgozásban kell részesíteni. A vámtarifáról szóló törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek határozzák meg, hogy mely árúk lehetnek tárgyai ennek a forgalomnak. A vámkedvezményes behozatali forgalomban behozatalra kerülő árúkat az engedélyjegyes eljárásban kell kezelni. 91. §. Az engedélyjegyes eljárás alkalmazása. A vámkedvezményes behozatali forgalom igénybevételére szóló engedélyt a központi vámigazgatóság adja meg és erről engedélyjegyet állít ki. Ilyen engedély alapján az engedélyjegyes eljárást írásbeli árúbevallás adása mellett kell indítványozni. Az engedélyjegyes eljárásban kezelt árú után a kedvezményes és a teljes vám közötti különbözet erejéig terjedhető biztosítékot lehet követelni. A biztosítók felszabadul, amint az engedélyes a meghatározott felhasználás, illetve feldolgozás megtörténtét a megszabott határidőn belül igazolja. A meghatározott felhasználás, illetve feldolgozás megtörtén tóig az engedélyes üzeme jövedéki felügyelet alatt áll, melynek költségeit az engedélyes viseli. B) Külföldet érintő belföldi forgalom. 92. §. A külföldet érintő belföldi forgalom meghatározása. A külföldet érintő belföldi forgalom abban áll, hogy a szabadforgalomból származó azoknál az árúknál, melye^ ket a vámterület egyik részéből külföldön át a vámterület másik részébe szállítanak, ezt a szállítást akkópen lehet végezni, hogy sem kiviteli, sem behozatali vámfizetési kötelezettség nem keletkezik. Sem a kivitelhez, sem a behozatalhoz nem kell a különben netalán szükséges engedély. A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg, hogy ennek a forgalomnak mely útvonalakon van helye. Rövid útvonalakon történő közúti szállításnál a központi vámigazgatóság is engedélyezhet ilyen forgalmat. À külföldet érintő belföldi forgalomban szállításra kerülő árúkat a visszautal ój egyes eljárásban kell kezelni. 93. §. A visszautalójegyes eljárás alkalmazása. A visszautalójegyes eljárást engedélyezett útvonalon külön engedély nélkül lehet igénybevenni. A visszautalójegy egyúttal az árú bevallást helyettesíti. A visszautalójegy kiállítására az írásbeli és szóbeli árúbevallás tekintetében a 43. és 44. §-ban foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az árút kereskedelmi megnevezésével lehet megjelölni és hogy a tisztasúly bevallása elmaradhat. Közúton történő szállítás esetében elégséges a szóbeli bevallás. Kiviteli vám alá eső árúknál a kiléptető vámhivatal a kiviteli vám összegóig terjedhető biztosítékot követelhet. Kiviteli tilalom alatt álló árúknál az árú értékéig terjedhető, egyes