Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

14 480. szám. helő dologi jogokat, sem végül a vámárú feletti gazdasági vagy oly jogi rendelkezést, amely a vámigaz­gatásnak a vámigény által védett érdekeit nem sérti., . A vámigény megszűnik, ha a vám­hivatal a vámárút a szabadforgalom, az előjegyzési forgalom vagy a vám­kedvezményes behozatali forgalom számára szabályszerűen kezeli, vagy ha az árú külföldre kilép. A vámigény a vámárúra akkor is megszűnik, ha azt a tulajdonos a vámigeny • fenn­állása alatt elidegeníti és az átadás megtörtént. Nem szűnik azonban meg, ha a megszerző a szerzés időpontjá­ban a vámigény fennállásáról tudott, vagy erről csak súlyos gondatlanság következtében nem tudott. 38. §. Â2 árú azonosságának biztosítása. Az árú azonosságának biztosítása hivatalos zár vagy azonossági jelek alkalmazása útján történik. A hivatalos zár vagy magára az árúra feltett csomagzár, vagy az árút tartalmazó helyiségre, kocsira, ha­jóra vagy más szállítási eszközre feltett ürzár. Ha sem hivatalos zárt, sem azo­nossági jeleket nem lehet alkalmazni, a vámigazgatás az azonosságot más módon is biztosíthatja, még pedig az árú leírása, a különleges ismer­tető jelek pontos megállapítása, minta­vétel vagy az ára állandó őrzése, r illetve kísérése útján. Az azonosság biztosításának módját a vámigazga­tás az ügyfél kívánságának lehető figyelembevételével állapítja meg. A hivatalos zár és azonossági jelek alkalmazásához szükséges anyago­kat a vámigazgatás szolgáltatja, A pénzügyminiszter ez anyagok árá­nak megtérítését elrendelheti. A hiva­talos zár alkalmazásához netalán szükséges berendezésről az ügy­fél saját költségén .köteles gondos­kodni. C) Az árú bevallása és a vámeljárás indítványozása. 39. §. Tcrzsbevallás. A behozatali és átviteli árúknál a feladó a vámeljárás céljaira szol­gáló bevallást (törzsbevallást, a posta­forgalomban vámárúnyilatkozatot) kö­teles a fuvarokmányhoz csatolni. Ha a feladó a bevallás csatolását elmu-­lasztotta, ezt az a szállítóintézet, mint az ügyfél megbízottja köteles­pótolni, mely az árút legelőször állítja vámhivatal elé. Ennek a bevallásnak pontosan fel kell tüntetnie a küldő és az átvevő, a termelő származási ós a kereske­delmi származási ország (9. §.) meg­nevezését, a csomagok darabszámát és a csomagolás nemét, az árú mennyiségét, ennek a kereskedelem­ben szokásos megnevezését, valamint annak értékét; a kiállítónak ezt a bevallást alá kell írnia. A pénzügyminiszter kivételeket en­gedélyezhet a bevallás 'csatolásának kötelessége alól. A bevallás külső kellékeit a pénzügyminiszter állapítja meg. 40. §. Árúbevallás. Az ügyfél az árúnak vámhivatal elé állítása, valamint a vámelj árasra vonatkozó indítvány (48. §.) meg­tétele alkalmával, amennyiben a jelen törvény vagy a pénzügyminiszter másképen nem intézkedik, árúbe­vallást köteles adni. Az ügyfél az árúbevallást a vám­eljáráshoz netalán szüiiséges okmá­nyok (szállítási okmányok, engedé­lyek, bizonylatok, az árú értéke alap­ján történő vámkiszabás esetében az árú értékének megállapításához szük­séges számlák és más okmányok) csatolása mellett írásban vagy szóval köteles megtenni. Amennyiben ez iránt a jelen tör­vény nem rendelkezik (62., 93., 96., 97., 102., 105., 107. §.), a pénzügy­miniszter állapítja meg, mely esetek­ben elégséges a szóbeli bevallás*

Next

/
Oldalképek
Tartalom