Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-482. A pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről" szóló 299. számú törvényjavaslat tárgyában
190 482, szám. gazdasági és hitelszövetkezetek gyámolítására elsősorban hívatott 0. K H. élvez Ugyanakkor a kereskedelmi kormány azon elhatározásra jutott, hogy a kézmű-, kis- és középipar támogatása jövőben nem úgy, miként a múltban, közvetlenül -a kereskedelemügyi minisztérium által az iparfejlesztés céljára rendelkezésre álló hitelekből fog történni, hanem az iparosság ezen rétegeinek támogatását, még azoknak is, melyek szövetkezetekbe nem tömörültek, e központ útján fogja elláttatni. Ezt a célt elérendő, a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a Nemzetgyűlés elé. A Nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságai a szóbanforgó törvényjavaslatot együttes ülésben úgy általánosságban, mint részleteiben letárgyalták és azt az alább közölt módosítások megejtésével fogadták el. Néhány, pusztán a törvényjavaslat szabatosabb szövegezését célzó stiláris módosításon kívül az együttes bizottság a törvényjavaslatban .a következő jelentősebb módosításokat eszközölte : A törvényjavaslat L. §-ának szövege helyett az együttes bizottság oly értelmű szöveget fogadott el, mely szerint az Iparosok Országos Központi Szövetkezete 22 milliárd korona állami támogatásban részesül. Ez az állami támogatás akként nyujtátik a szövetkezetnek, hogy felhatalmaztatik a pénzügyminiszter ilyen összeg erejéig a szövetkezettől névértékben alapítványi üzletrészek átvételére. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter arra, hogy az alapítványi üzletrészek utáni haszonrészesedésről íO éven át az Iparosok Országos Központi Szövetkezete javára lemondjon. A szövetkezet viszont felhatalmaztatik, hogy ennek a nyereségrészesedésnek 10°/o-át az első berendezés költségeire fordíthassa, a fenmaradó részt pedig a mérlegszerű veszteségek fedezetére szolgáló külön tartalékalap létesítésére és gyarapítására használja fel. Végül olyan rendelkezés vétetett fel még pótlólag e szakaszba, amely szerint a szövetkezet fennállása alatt az állam az általa átvett üzletrészeket fel nem mondhatja. Az állami támogatás összegét az eredeti javaslattal szemben az együttes bizottság azért találta szükségesnek felemelni, mivel egyfelől a korona értékében a javaslat benyújtása óta jelentékenyebb csökkenés állott be, másfelől, miként az már előbb is említtetett, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete nemcsak a kötelékébe tartozó szövetkezetekbe tömörült kézmű-, kis- és középiparosság gondozását fogja ellátni, hanem az állam megbízásából a kézmű-, kis- és középipar támogatása terén eddig az állam által végzett feladatok is ezután az ő működési körébe fognak tartozni. Az 5. §. harmadik bekezdése, mely az iránt intézkedik, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete működését szövetkezetbe nem tömörült kézmű-, kis- és középiparosságra is kiterjesztheti, az együttes bizottság által akként módosíttatott, miszerint a központi szövetkezet ezen ténykedése csak az érdekelteknek ezirányban előterjesztett kérelmére történhessen, nehogy a szövetkezetekbe nem tömörült iparosság üzleti tevékenységére az érdekeltek által nem kívánt befolyást gyakorolhasson. A 10. §. két első mondatának törlése mellett három új bekezdést iktatott az együttes bizottság a törvényjavaslatba Ezáltal az eredeti szöveg egyfelől szabatosabban szövegeztetik, másfelől a felvett rendelkezéssel a Központnak megadatik a tagszövetkezet ékkel szemben a feloszlatás joga akkor is, ha azok a törvényben, a központi szövetkezet alapszabályaiban, vagy saját alapszabályaikban megállapított kötelezettségeiknek a Központ felhívása után sem tennének eleget, miként ez a jog az 0. K. H. részére törvény alapján szintén biztosítva van.
