Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

480. szám. 145 »könnyű betétek«,, az u. n. belső burkolatokkal azonos elbírálás aláesnek. Maguknak a belső burkolatoknak a sokfélesége végtelennek mondható, mert ezek közé tartozik a közönséges csomagolópapirostól és durva papiroslemez-doboztól a finoman zománcozott pléhdobozkákig, az illatszereket magukban foglaló, legfinomabban csiszolt üveg«flacon«-okig, úgyszintén az ezeket a »flacon«-okát, valamint ékszereket, stb. tartalmazó, gyakran igen finoman kidolgozott és értékes tokokig minden olyan burkolat, amelyben áru előfordulhat. A fennebb szintén említett, burkolatnak szintén [nem tekinthető csomagolóanyagok alatt elsősorban a papirosszeleteket, összegyűrt papirosokat, fűrészport ós ú. n. fagyapotot kell érteni, amelyek közé a szállítás alatt törékeny tárgyakat szoktak elhelyezni ; de vannak ezek közt a csomagolóanyagok közt olyanok is, amelyeket a belső burkolaton belül szokás alkalmazni, mint pl. a finom vatták, amelyek közé különösen kényes árukat, mint pl. ékszerdarabokat és a már említett illatszeres »flacon«-okát szoktak tokokba és dobozokba elhelyezni. Vámjogi szempontból mindezek közt a burkolatok és betétek közt még egy további megkülönböztetést kell tenni és ez az> vájjon az illető burkolatot vagy betétet »a kereskedelemben szokásos«-nak, vagy pedig »a kereskedelemben nem szokásos«-nak lehet-e, illetve kell-e tekinteni; e tekintetben is egyrészt a gazdasági érdekek, másrészt a forgalmi módozatok alakulása időnkint más-más elbírálást tesznek szüsógessé. Világos mindezekből, hogy az elvi rendelkezések megtételére hivatott és állandó érvényűnek szánt Vámtörvény az ezzel a tárgykörrel kapcsolatban felmerülő kérdések részletes szabályozására nem lehet hivatva; de a már ismételten kifejtett szempontok azt sem engedik meg, hogy az ezek tekintetében létesített szabályok időnkint szükségessé váló kiegészítése vagy módosítása a törvényhozás igénybevételével történjék, amiért is ezeket a szabályokat a vámtarifára vonatkozó törvény sem tartalmazhatja,. dacára annak, hogy ez a törvény már az adott gazdasági helyzet figyelembevételével készül és az erre vonatkozó javaslat megszerkesztésénél már eredetileg is aránylag rövidebb érvényességi idő lebegett szem előtt. Dacára annak,, hogy a most szóbanlevő tárgykörre vonatkozó szabályoknak néha elég mélyreható gazdasági hatásuk van, ezt a szabályozást a tárgykör természeténél fogva a rendeleti útnak kell fenntartani. A 117. §. utolsó három bekezdésében foglalt egynéhány határozott rendelkezés a dolog természetéből folyik és a fennebbiek után nézetem szerint további megokolást nem igényel. A 118. §. azokat a rendelkezéseket foglalja magában, amelyeket az általános és állandó érvényű Vámtörvény az érték vámok alkalmazását illetőleg tehet. Dacára az értékvámok nagy gyakorlati hátrányainak, amelyekre már fennebb volt szerencsém utalni, előfordulhatnak esetek, amidőn egyébként a specifikus vámokra alapított vámrendszer is az értékvámot egészen kivételesen, egyes árunemeket illetőleg mégis kénytelen alkalmazni. Ez leginkább akkor fordul elő, amidőn bizonyos árunemeknél az odatartozó egyes áruk közt kereskedelempolitikai jelentőségüket ós értéküket illetőleg oly számos ós jelentékeny eltérés forog fenn, hogy a vámtarifában , ennek kezelhetőségét megnehezítő, túlságos részletezést idézne elő, ha az illető árunem minden egyes,. a fenti eltéréseket mutató válfajára külön-külön tarifaszámot szerkesztenénk meg, így van ez az 1907 : LIII. t.-cikkbe foglalt vámtarifánál a 622. tarifaszám alá sorolt, »külön meg nem nevezett vegyészeti segédanyagok és termékek «-nél és a 625. tarifaszám alá tartozó kátrány-festőanyagoknál ; az új Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 19