Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
102 480. szám. zárkózhatott el a vasútnak és hajózásnak az elől a. régóta hangoztatott kivánsága elől, hogy a vámigazgatás a még szállítás alatt lévő vámáruknak a vasúti és hajóállomásokon ideiglenes tarozását mentse fel a szoros vámhivatali ellenőrzés alól, vagyis, hogy a vámárukat megérkezésük után ne kelljen azonnal vámhivatali raktárakba elhelyezni, hanem, hogy ezek ideiglenesen a forgalmi intézet raktáraiban is maradhassanak. A javaslatnak a vámraktárak fogalmának meghatározásáról szóló 74. §.-a ezért a nyilvános szállítóintézetek kezelése alatt álló azokat a helyeket*, ahová a szállítás alatt lévő vámárukat ideiglenesen lerakják, nem sorozza a vámraktárak közé. Ez a rendelkezés nem jelenti ugyan a nyilvános szállítóinfcézetek állomásain működő vámhivatalok hivatalos raktárainak, mint vámhivatali raktáraknak, a megszüntetését, amit a jelenlegi viszonyok mellett alig is lehelne keresztülvinni, azonban módot nyújt arra, hogy idővel, amikor ezt a helyi viszonyok és a megfelelő berendezések megengedik, a raktárkezelést a szállítóintézet vehesse át. Ugyancsak erre céloz a javaslat 94. §.-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés is. Kétségtelen ugyan, hogy a vámáruk raktározása tekintetében a nyilvános szállítóintézeteknek fentiek szerint kilátásba helyezett könnyítés a jelenlegi áruforgalmi viszonyok mellett, midőn a kereskedésre szánt áruk forgalmának a legnagyobb része a vámáruforgalom fogalma alá esik, megfelelő berendezések hiánya miatt egyelőre nehezen lesz keresztülvihető, mindaddig azonban, míg ez megtörténhetik, a jelenlegi állapot csak a vámigazgatás és a szállítóintézet közös egyetértésével lesz megváltoztatható. Nem esnek a jelen cím rendelkezései alá az eddigi úgynevezett »hitelraktárak« sem, amelyeket a javaslat »előjegyzési raktárak« elnevezés alatt a 87. §.-ban tárgyal. Vámraktárak alatt a javaslat kizárólag a vámhivatalos zár alatt tartott raktárakat érti, amelyek ezentúl vámáruknak inkább tartósan raktározására fognak szolgálni. Ezek a szerint, amint azokat bárki igónybeveheti vagy sem, nyilvános vámraktárak (75. §.) vagy magánvámraktárak (76. §.).• A vámraktárak jogviszonyainak (79. §.), az ügyfél jogainak és kötelességeinek (81. §.), a raktárengedélyes kötelezettségének (77. § ) és a raktározási eljárás szabályainak (80—83. §.) szabatos meghatározásával a régi vámszabályoknak a raktározási eljárásra vonatkozó, részben már elavult, részben elég homályos jogi meghatározásai elesnek, miáltal a jogi helyzet minden félreértést kizáró tiszta képet mutat. A javaslat a vámraktárakban az árukezelésre vonatkozólag a jelenlegi állapottól eltérő lényeges változásokat nem vesz tervbe. A jelenlegi vámszabályok alapján ebben a tekintetben kifejlődött gyakorlat mind a vámigazgatás, mind a felek érdekeinek megfelel ós alakiságait tekintve elég egyszerű is ; az alapelvek érintetlenül hagyásával csak olyan kisebb módosításokat igényel, melyeket a megváltozott viszonyok tesznek szükségesekké. Az eddigi vámszabályok a vámhivatali raktárak mellett a magánraktárakat és a közraktárak fogalma alatt az úgynevezett szabad raktárakat ismerték. A javaslat, amint már fennebb említettem, a hivatalos zár alatt álló vámraktáraknak két kategóriáját különbözteti meg: a magánvámraktárak intézményének fenntartása mellett az összes többi vámraktárt nyilvános vámraktárnak nevezi. A 75. §. értelmében a nyilvános vámraktárak fogalma alá tartoznak a tulaj dónk épeni vámhivatali raktárak, amelyek a vámhivatalok kiegészítő részei és minden tekintetben a vámhivatal kezelése alatt állanak, továbbá a
