Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-479. Törvényjavaslat a tanítók, óvók és a nem állami tanárok ellátásának rendezéséről

479. s?.ám. 533 A 3. §-ho2.- Ez a szakasz arról intézkedik, hogy a megszűnt országos tanítói nyugdíj- és gyámintézet terhére nyugellátást (nyugdíjat, özvegyi vagy árvaellátást) élvezőknek jövő nyugellátásáról miként történik gon.doskodás. A4. §-ho0. Az országos tanítói, nyugdíj- és gyámintézet központi személyzete a kommün alatt tétlenségre volt kárhoztatva. Ehhez járult az, hogy egyes területrészek elosatolása következtében az ottani állampénztárakkal való érintkezés is megszakadt s csak hiányos zárszámadás lett volna készíthető. Később a hónapról-hónapra ismétlődő nyugdíj rendezés oly nagy munkát rótt a számvevőségre, hogy az egyes évi számadások lezárása kellő időre nem történhetett meg. De az évi számadások külön-külön leendő bemutatása a nyomdaárak nagy emelkedése következtében indokolatlan nagy terhet is rótt volna az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdő nyugdíjintézetre s bár a zárszámadás 1918. évi június 30-áig terjedőleg készen van, a nemzetgyűlés felhatalmazását kérném ahhoz, hogy az 1916/17. és az 1917/18. évi zárószámadások adatai, nemkülönben az azt követő 5 évi időtartam alatti változtatásokat feltüntető jövedelmi és tehertételek egy kimutatásba foglaltan legyenek elkészíthetők ós az 192B. év június hó 30-áig a nemzetgyűlésnek bemutatandók. Tájékoztatásul megjegyezni bátorkodom, hogy a tárca-zárszámadások hasonló, több éves összevonására az 1920. évi XXVII. törvénycikk adott felhatalmazást. A megszüntetett »Országos tanítói nyugdíj- és gyámintózet« vagyona értékpapírokból, ingatlanokból és ingókból állt. Ingatlanai a budapesti V., Hold-utca 17. számú ház, a debreceni és a kecskeméti országos árvaházak épületei, a Magyarországtól elcsatolt területen fekvő csízi gyógyház, míg ingóságait a felsorolt épületek felszerelései alkotják. Minthogy a nem állami tanítók nyugdíj terhét és a volt tanítói árvaház további fentaitását az 1914. évi XXXVI. törvénycikk alapján fennálló nyugdíjintézet veszi át, indokoltnak vélem, hogy az árvaházi épületek ós a megszűnt tanítói nyugdíj- és gyámintózet esetleges tőkemaradványa ezt a nyugdíjintézetet illesse. Az 5. §-hoz. Az 1914. évi XXXVI, törvénycikk annak idején az állami nyugdíjtörvény kedvező intézkedéseinek figyelembevételével készült, de nem terjesztetett ki egyes oly alkalmazottakra, akikhez hasonló állást betöltő állami alkalmazottak nyugdíj jogosultak. Nem bírnak pl. nyugdíjra való igénnyel ezidőszerint a tanítókópzőintózeteknek- tanári vagy tanítói oklevéllel bíró nevelői, nevelőnői, a fő- és középiskolák altisztjei, az internátusi (árvaházi) altisztek. Vgj ezeket, mint az alább felsorolandó kérdéseket a kormány rendeleti úton óhajtja szabályozni. Ezek a kérdések a következők : 1. a megszűntetett .Országos tanítói nyugdíj- és gyámintézet« köteles tagjaival szemben már igazoltnak minősített szolgálati megszakítások biztositasa, 2. a theol akadémiák tanárainak lelkészi évei, 3. a tanítói nyugdíjintézet kötelékébe már felvett hitoktatók nyugdíjjogosultságának további biztosítása, 4. nyugdíj folyósítása méltányosságból állásvesztés — azon helyről való elmozdítás -— esetén, 5. a beszámítható javadalom mértéke, . 6. az alkalmazottak és a fentartók hozzájárulásának mérve,. 7. az országos árvaház fentartásának terhe, 8. a temetési járulék nagysága,