Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-478. Törvényjavaslat a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről

478. szám. 529 foglalt szervezeti reformot tehát diákszociális intézkedéseknek kell kiegészíteniük. E részben a Budapesten fennálló Eötvös kollégium szolgál mintául, amely internátussal egybekötött nevelőintézet felállítása óta vált kielégítőbbé a budapesti középiskolai tanárképzés s mely intézet nemcsak szakképzett középiskolai tanárokat, hanem számos kiváló fiatal tudóst is nevelt már a magyar kultúrának. Fokozatosan hasonló intézményeket kell szerveznünk Debrecenben, Pécsett és Szegeden. Ilyen intézmények szervezésére utal a törvényjavaslat 9. §-a, mely az ország mostoha pénzügyi helyzete következtében csak fokozatosan lesz végrehajtható s egyelőre be kell érnünk azzal, hogy Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden a közoktatásügyi tárca által fentartott vagy segélyezett főiskolai internátusokban megfelelő számú hely tartassék fenn a bölcsószethallgatók számára s hogy ezekhez az internátusokhoz a tanulmányok vezetésére és felügyeletére tapasztalt erők kirendeltessenek. Ezt újabb pénzügyi megterhelés nélkül lehetővé teszi néhány középiskolának megszüntetése, aminek következtében számos középiskolai tanár rendelkezésre fog állani. A tanárjelöltek ilyen hathatós támogatása mellett remélhető, hogy nem fog tovább tartani az az aggasztó csökkenés, amely a középiskolai tanári pályára készülő ifjak számában most észlelhető. A 10 — 12. §-ok a középiskolai tanárvizsgáló bizottságok szervezetét állapítják meg. A 13. §. megszabja a tanári vizsgálatokra való bocsátás feltóteleit. Az 1. pont levonja a 4. §-nak a tanárvizsgálatokra vonatkozó következményét. A 2. pont az 1883 : XXX. t.-c. 61. §-ának 2. pontjával szemben a megkövetelt filozófiai tanulmányok közé beiktatja még az etikát is, mint amely a pedagógiának a nevelés végső céljait kitűző alapvetése. Minthogy az 1924. évi XI. t.-c. 16. §-a mind a három középiskolai típusnak az érettségi vizsgálatot sikerrel letett tanulóit egyformán jogosítja az összes főiskolákra rendes hallgatókónt való belépésre, szükségessé válik annak megállapítása, vájjon mennyiben követeltetnek meg a tanárvizsgálatra jelentkezőkből az egyes szaktárgyak tudományos természete szerint bizonyos előzetes tanulmányok? E kórdóst külön miniszteri rendelet fogja,szabályozni. A 3. pont a 6. §-nak a gyakorló tanári évre vonatkozó követelményét, mint a tanári képesítés feltételét újra megállapítja. A 14. §. a vizsgálatok természetét és általános követelményeit állapítja meg, míg a 15. §. a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza a vizsgálatok fokozatainak, a szaktárgyak csoportosításának és az egyes szaktárgyakból való részletes vizsgálati követelményeknek szabályozását. A 16—19. §-ok tüzetesebb indokolást nem igényelnek. Kelt Budapesten, 1924, évi május hó 28-án. Klebélsberg Kunó gr. s, k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. 67