Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-478. Törvényjavaslat a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről

478. szám. 523 6. §. Az 1883. évi XXX. t.-c. 61. §-ának 3. pontja akként módosíttatok, hogy kivétel nélkül minden tanárjelölt kimutatói tartozik, hogy a főiskolai tanfolyam elvégzése után még legalább egy évet valamely nyilvános középiskolában, elsősorban a tanárképzőintézettel kapcsolatos gyakorló középiskolában, kellően szervezett tanítási gyakorlattal töltött. A tanárképzőintézetek székhelyén gyakorlóiskolák állítandók fel. Addig is, míg ilyenek felállíthatók, a helybeli középiskolák fentartói tartoznak megengedni, hogy középiskoláik gyakorlati tanárképzés céljaira igénybe vehetők legyenek. 7. §. A 4. § rendelkezései nem alkalmazhatók azokra a tanárjelöltekre, kik e törvény életbeléptetése előtt kezdették meg a tanári képesítés feltételéül kiszabott egyetemi (műegyetemi), illetve másnemű főiskolai tanulmányaikat. 8. §. Az egyetemek mellett szervezett középiskolai tanárképzőintézetek részletes Szabályzatát a vallásos közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg, 9. §. A tanárképzőintézetek székhelyén tanárjelöltek ellátására egy-egy internátus állítandó v

fel. Addig is, mi g ilyenek felállíthatók, egyéb a közoktatásügyi tárcától fentartott, vafijy segélyezett egyetemi internátusok keretében külön kell gondoskodni tanárjelöltek ellátásáról. II. Fejezet, A középiskolai tanárok képesítése. 10. §. A középiskolai tanárokat állami vizsgálóbizottságok képesítik, amelyek a magyar tudományegyetemek székhelyén működnek. 11. §. A középiskolai tan ár vizsgálóbizottságok elnökét, alelnökét (illetőleg alelnökeit) és tiöbbi tagi ait meghatározott időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Az alelnök (illetőleg alelnökök) és a többi tagok kinevezése az illető bizottság, elnökének javaslata alapján történik. 12. §. A vizsgáló-bizottságok elnöke és alelnöke (illetőleg alelnökei) tudományegyetemi nyilvános rendes tanárok ; többi tagjai tudományegyetemi vagy más tudományos főiskolai nyilvános rendes, vagy rendkívüli tanárok. Rajtuk kívül tagjai lehetnek a vizsgáló-bizottságoknak tudományegyetemi vagy más tudományos főiskolai magántanárok, továbbá a közoktatás terén,, különösen a középiskolákban működő oly tudósok is, akik nem tartoznak sem valamely tudományegyetem, sem más tudományos főiskola kötelékébe. Ilyen tudós alelnöki tisztséget is viselhet oly bizottságban, amelynek egynél több alelnöke van. 13. §. Aki középiskolai tanári képesítést akar szerezni, a következő követelményeket tartozik teljesíteni: 1. Köteles a gimnáziumi, reálgimnáziúmi, illetőleg reáliskolai érettségi . vizsgálat letevése után valamelyik magyar tudományegyetem bölcsészettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, illetőleg mennyiségtan-természettudományi) karán mint rendes hallgató és mint az egyetem mellett fennálló tanárképzőintézet tagj a a szabályszerű négyéves tanfolyamot elvégezni és legalább két középiskolai szaktárgyat tanulmányozol. 2. Szaktárgyain kívül köteles tanulmányozni a tudományegyetemen, illetőleg a tanárképzőintózetben a) a magyar irodalom történetét (főtekintettel az újabbkori nagy írókra), kapcsolatban a magyar művelődós történetével ; h) léjektant, logikát, ethikát és a filozófia történetét; c) nevelésés közoktatástant és történetüket. Vájjon ezeken kívül az egyes szaktárgyakból való vizsgálatra bocsátásnak és képesítésnek még milyen előzetes tanulmányok a feltételei, azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanárvizsgáló bizottságok elnökségeinek és a tanárkópzőintézetek 6G*