Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-474. Törvényjavaslat a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Párisban kötött egyezmény becikkelyezéséről
474. szám. 501 leggyorsabb levezetése, addig más államoknak, köztük Magyarországnak is az az érdeke, bogy az árvízveszedelem elhárítása végett a vizek lefolyása tervszerűen lassítva menjen végbe. Ugyancsak figyelembe veendő a Duna-medencénél érdekelt államok mindegyikének azon önálló és széthúzó törekvése is, hogy a saját fenhatósága alá eső vízrendszereken.~ még a közös célok érdekében is minél csekélyebb idegen beavatkozásnak adjon teret, történjék ez nemzetközi úton avagy jöjjön egy szomszédos állam részéről.. Egyrészt a természeti fekvés és a szuverenitás szabta érdekellentétek összeegyeztetése, valamint a nemzetközileg elérhető megegyezések létrehozása érdekében, másrészt a dunai vízmedence rendszerének életképessége és közgazdasági egysége céljából, amely a vízrendszerek fenhatósági tagoltsága mellett is közös érdekeket állapít meg az érdekelt államok között, az 1921. évi XXXIII. t.-c-be iktatott trianoni békeszerződésnek a vízügyi rendelkezésekre vonatkozó 292. és 293. cikkei rendelkezéseket tartalmaznak egy »Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság« felállítására vonatkozólag, amelyben a 293. cikk első bekezdése szerint, mindegyik területileg érdekelt államnak lesz egy képviselője és amelynek elnökét a Nemzetek Szövetségének Tanácsa nevezi ki. A Bizottság hatáskörét a 293. cikk második bekezdése határozza meg és pedig a következőképen: A Bizottság kezdeményezi az új határ megállapítása következtében más állam területén végzett munkálatoktól függő vízrendezésre, valamint az új határok által fogyasztási területükről elválasztott víz- és villanyerő-források további használatára vonatkozólag a békeszerződés 292. cikkében előírt megállapodások megkötését ellenőrzi, sürgősség esetében biztosítja végrehajtásukat ; fentartja és javítja főleg az erdőkihasználási és újbóli fásítás tekintetében a vízügyi rendelkezések egységét, valamint az azokra vonatkozó szolgálatot, így a vízmérő és az árvízjelző szolgálatot; tanulmányozza a hajózással kapcsolatos kérdéseket ; különös figyelmet fordít a halászat érdekeire ; általában elvégez minden oly munkálatot vagy tanulmányt és létesít minden oly szolgálatot, amelyet az érdekelt államok egyhangú megállapodással reábíznak. A 293. cikk harmadik bekezdése alapján a Vízügyi Bizottság kidolgozta a hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzatot, amelyet hozzájárulás végett az érdekelt államok ólé terjesztett. Az előadott rendelkezések alapján megalakult Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat megállapítására összehívott értekezleteken a Nemzetek Szövetsége által kijelölt elnökön kívül mint teljesen egyenjogú tárgyaló ós szavazó felek területi érdekeltségük alapján részt vettek: Ausztria, Magyarország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Cseh-Szlovák Köztársaság képviselői, akik a szóban levő szabályzat szövegében megállapodván, az erre vonatkozó Egyezményt és Zárójegyzőkönyvet Parisban 1923. évi május hó 27-én aláírták. A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó Szabályzat alapján, amelynek egyébként részletesebb indokolást nem igénylő cikkeit a jelen törvényjavaslat eredeti francia szövegében ós magyar fordításban teljes egészében tartalmazza, egyrészt a magyar érdekek kellőképen biztosíthatók, másrészt a határmegállapítások folytán rendezést igénylő ügyek szempontjából részünkről is kívánatos, hogy a többször említett Bizottság a gyakprlati működést mielőbb megkezdje; ennélfogva nincs akadálya annak, hogy a szabályzat az azt jóváhagyó Egyezménnyel s az Egyez-