Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

466 470. szám. kezessel egészítettem ki, hogy a bíróságnak a főtárgyalás alkalmával tartott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell készíteni, ha véleményeltérés merül fel. A 86. §., amely a perorvoslatok korlátozása felől rendelkezik, a javaslatnak egyik legfontosabb rendelkezése. Magam is belátom, hogy bármily fontos érdekek fűződnek is a Bp. perorvoslati rendszerének fenntartásához, pénzügyi okokból szűkebb térre kell szorítani a kir. Kúriához intézhető semmisségi panasz használatát. Nem érthetek azonban egyet -a korábbi javaslatnak azzal a rendelkezésével, amely a korlátot a tíz évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben állította fel. Ezzel a kir. Kúriának jogegységet irányító befolyása a bűnügyek terén jóformán megszűnt volna, ami nézetem szerint felette aggályos lenne. Ezt a §-t annak szem előtt tartásával módosítottam, hogy a korlátot az egyes bíró által elintézett ügyekre állítottam fel ; az egyes bíró elé az egyszerűbb ügyek kerülnek, ennélfogva a korlátozás itt nem aggályos, gyakorlati jelentősége pedig igen nagy, mert az ügyek tömege egyesbíró elé kerül. A 88. §. után új §-t vettem fel, a járásbíróság előtti eljárás további egyszerűsítése végett. Ez a §. a járásbíróságtól fellebbezett ügyek rendes elintézési módjául a tanácsülést jelöli meg, eltérően a Bp. 550, § ától, amelynek értelmében tanácsülésben csak kivételesen csekély jelentőségű kérdésekben lehet dönteni. A 89. és 90. §-ban harminc napra emelem fel a határidőt, a 9L. §-ban pedig egy hónap helyett ugyanígy jelölöm meg. A 92. §-ban csak kisebb stiláris módosítást tettem. A 94. §-ban kihagyom a rögtönbíráskodás alá vonható bűncselekmények közül a 18. §-ban meghatározott közegészség elleni bűntettet, továbbá a 39. §-ban meghatározott közveszélyű cselekményt, mert büntetésük a javaslat szerint olyan súlyos, hogy rögtönbíráskodás nélkül ;

s kellő megtorlást biztosít. Mellőzöm a robbantó szerrel és lőfegyver jogosulatlan tartásával elkövetett bűncselekmények megemlítését is, -mert ebben a tekintetben a nemzetgyűlés előtt lévő külön javaslat keretében kell, ha szükséges, rendelkezni. Egyébként ez a §. csak a szövegezés tekintetében tér el a korábbi javaslattól annyiban, hogy a második bekezdésében felhívás mellett izgatást is vettem fel, annak a módosításnak megfelelően, amelyet a korábbi javaslat 9. §-án tettem. A 95. §. után két új §, felvételét javaslom. Az egyik a feltételes szabadságra bocsátás szabályait egészíti ki, a másik a bűnügyi költségek behajtása tekintetében rendelkezik. Ami a feltételes szabadság intézményét illeti, méltányosnak tartom eme szabályok kiterjesztését az olyan elítéltekre, akiket a kir. bíróság a proletárdiktatúra összeomlása után kibocsátott gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint ítélt el. Ezeknek az ügyeknek megvizsgálását a javaslat a jogerős ítélet érintése nélkül a kir. Kúriára bízza, amely megfelelő esetekben az elítélteket feltételes szabadságra bocsáthatja akkor is, ha ennek ideje a Btk. rendelkezései szerint még nem érkezett el. Ily határozatot a kir. Kúria olyankor is hozhat, ha a feltételes szabadságra bocsátást a szabadság vesztésbüntetés bizonyos részének kitöltésétől tartja szükségesnek függővé tenni. A javaslat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének visszavonása egyedül a kir. Kúriát illeti meg. A bűnügyi költségek tekintetében a pénzügyi érdekek megóvása végett a javaslat az új 86. §-ban azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy a, bíró-