Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

454 470. szám. beérkezéstől számított-nyolc nap alatt határozni. 67. §. Vizsgálatnak rendszerint nincs helye. A kir. törvényszék tanácsa elé tartozó bűncselekmények esetében azonban vizsgálatnak kell megelőznie a főtárgyalást, ha a kir. ügyészség' indítványozza vagy ha a bíróság a terhelt kérelme folytán vagy más okból szükségesnek találja. Az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás nélkül vizsgálatnak van helye abban az esetben is, ha a vádat egyedül magánvádló képviseli. III. A vádirat mellőzést vagy egyszerűsítése. 68. §. Egyesbíróság elé utalt ügyekben a terheltet azonnal és közvetlenül a kir. ügyészség elé kell állítani : 1.. tettenkapás esetében (Bp. 142. §•); 2. ha a terhelt a terhére rótt bűncselekményt az eljárás egyéb adataival egybehangzóan beismeri és a bizonyítékok rendelkezésre állanak. Ilyen ügyekben a . kir. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett nyomozás nélkül vádirat mellőzésével három napon belül a kir. törvényszék elé állítja. Ily esetekben a tanuk, esetleg szakértők megidézésóről vagy elővezetéséről a kir. ügyészség gondoskodik; a főtárgyaláson a kir. ügyész vádirat felolvasása helyett élőszóval terjeszti elő a vádat. Ha a terheltnek a törvényszék elé állítása az előbbi bekezdésben meghatározott idő alatt nem történt meg és az előzetes letartóztatás indítványozására törvényes ok nincs, a terheltet a kir. ügyészség köteles nyomban szabadlábra helyezni. 69. §• Egyesbíróság elé utalt ügyekben a vádiratnak rendszerint csak a Bp. 255. §-ának 1. ós 2. pontjában megjelölt adatokat kell tartalmaznia. Nagyobb terjedelmű vagy bonyolult ügyben azonban a kir. ügyészség a Bp. 255. §-a egyéb kellékeinek is megfelelő vádiratot adhat be. Ily ügyekben, ha az eljárás egyesbíró elé tartoznék, a kir. ügyészség azt is indítványozhatja, hogy a főtárgyalást a kir. törvényszék tanácsa tartsa meg ; az ilyen ügyet a tanács egyesbíró elé nem utasíthatja. IV. A vádirat elleni kifogás mellőzése. 70. §. Oly ügyben, amelyben a főtárgyalást egyesbíró tartja meg, , a vádirat ellen kifogásnak nincs helye. Ily ügyekben a vádló a vádiratot az egyesbírónál nyújtja be^ tekintet nélkül arra, hogy vizsgálat volt-e vagy nem. . A vádiratot a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Jogában van a terheltnek a vádirat minden pontja ellen írásban — a Bp. 257. §. második bekezdésében meghatározott keretben — észrevételeket tenni ós a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbíró elé terjeszteni. A Bp. 256. §-ának utolsó bekezdése nem nyer alkalmazást. Az egyesbíró akár az észrevételek alapján, akár anélkül is hivatalból — utóbbi esetben főtárgyalás kitűzésének és vádirat közlésének mellőzésével —, amennyiben szükségesnek látj a, a felek meghallgatása után a Bp. 264. §-ának 1—6. pontja esetében a vádiratot a Bp. 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti; a Bp.' 262

v 263. és 265. §-aiban felsorolt esetekben pedig az ott említett határozatokat hozza. Ha a vádiratot benyújtották, a fogvalévő terheltnek további fogvatartása vagy szabadlábra helyezése felől, úgyszintén a szabadlábon volt terheltnek előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezése felől a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbíró határoz. A Bp. 267. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés az egyesbíró által elren-