Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

470. szám. 451 48. §. A bíróság a kir. ügyészség indítványára a szigorított dologházba utalást a jelen törvény 46. §-ábíin meghatározott feltételek fennforgása esetében ítélettel utólag is kimondhatja oly elítélt ellen, aki szabadságvesztésbüntetésót tölti, ha tekintettel a büntetőintézetben tanúsított magatartására, szükségesnek mutatkozik. 49. §. A szigorított dologházba utalt által akár az ítélet hozása előtt, akár utóbb elkövetett bűntett vagy vétség miatt minden esetben az a bíróság jár el, amelyik őt szigorított dologházba utalta. 50. §. A szigorított dologházi őrizet nem tarthat rövidebb ideig, mint a kiszabott szabadságvesztésbüntetés ; ha pedig ez a büntetés öt évnél rövidebb, a dologba zi őrizet legalább öt évig tart. 51. §. A szigorított dologházba utalás ós végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetéshez fűz. 52. §. Szigorított dologházal addig, amíg megfelelő külön intézetek fel nem állíttatnak, az igazságügyminiszter valamely országos büntető intézetet vagy ily intézetben elkülönített részt jelöl ki. 53. §. A szigorított dologházba utáltakat munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajátítsanak, hogy szabadságuk visszanyerése után abból megélhessenek. Egyebekben a szigorított dologházak szervezetét és rendtartását az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. 54. §. Minden szigorított dologház mellett külön felügyelőhatóságot kell felállítani. A felügyelőhatóság tagjait a kir. bíróság, a kir. ügyészség és a rendőri hatóság tagjai közül, valamint a szigorított dologház és más büntetőintézetek vezetői és egyéb alkalmas egyének közül az igazságügy miniszter nevezi ki. A tagok száma ötnél kevesebb és tíznél több nem lehet. A felügyelőhatóság szervezetét és eljárását egyebekben az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. 55." §« Az igazságügyminiszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (50. §.) elteltével a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanúsított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy szabadonbocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás ós rendes életmódot fog folytatni. Az igaz ságügyminiszter a feltételesen szabadságra bocsátott részére külön utasításokat adhat. 56. §. A feltételes szabadságra bocsátás tartama öt év. Ha a feltételes szabadságra bocsátott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szabadonbocsátás véglegessé válik; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmód ot folytat vágy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, az a bíróság, amelyik őt szigorított dologházba utalta, e tények megállapítása után .elrendelheti visszaszállítását a szigorított dologházba. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható. 57. §. Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság ideje alatt büntettet vagy vétséget követ el, emiatt az eljárás annak a bíróságnak a hatáskörébe ós illetékessége alá tartozik, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ily esetekben a bíróság mindenekelőtt azt mérlegeli, hogy a szigorított dologházba utalásnak a jelen . 57*