Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

470. szám. 443 a bűncselekmény elkövetése az elítéltnek foglalkozásában vagy hivatásában való járatlanságára, hanyagságára vagy ily foglalkozás vagy hivatás szabályainak megszegésére vezethető vissza, végképen is el lehet tiltani. Az ily elítélt foglalkozását vagy hivatását nem folytathatja^ elveszti iparigazolványát, iparengedélyét, hatósági engedélyét, továbbá kizárólag őt megillető cégét a kereskedelmi cégjegyzékből törölni kell és az ítéletben meghatározott ideig nem lehet az ítéletben megjelölt minőségű kereskedelmi vagy ipar üzlet tulajdonosa, bérlője, üzletvezetője, cégvezetője, ilyen kereskedelmi vagy ipari üzletet folytató közkereseti társaság tagja vagy betéti társaságnak beltagja, sem ilyen részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek alapítója, igazgatója, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja. Nem alkalmazhatók az előbbi bekezdések rendelkezései az írói illetve hírlapírói működésre mint foglalkozásra, ha a- bűncselekményt sajtó útján (1914 : XIV. t -c. 32. .§.) követték el, úgyszintén a Btk. 55. §-ában megjelölt foglalkozások és hivatások tekintetében. Ha a bűncselekmény elkövetése az elítéltnek foglalkozásában vagy hivatásában való járatlanságára, hanyagságára vagy ily foglalkozás vagy hivatás szabályainak megszegésére vezethető vissza, a bíróság az ily foglalkozás vagy hivatás új abb folytatását a tilalom idejének eltelte után is újabb vizsgától vagy a kellő képzettség megszerzését tanúsító más bizonyítéktól teheti függővé. A foglalkozástól vagy hivatástól eltiltás hatálya az ítélet jogerőre emelkedésekor áll be, az ítéletben megszabott tartama pedig azon a napon kezdődik, amelyen az elítélt szabadságvesztósbüntetését kitöltötte vagy arra nézve kegyelemben részesült vagy amikor a kiszabott büntetés elévült. 5. §. Az előbbi §ban foglalt rendelkezések folytán hatályukat vesztik a büntetőtörvényeknek és más tör, vényeknek azok a rendelkezései, amelyek bűntett vagy vétség esetében az 1878 : V. t.-c. 55. §-a alá nem eső foglalkozástól vagy hivatástól eltiltásról rendelkeznek. 6# §. Aki a 4. £. alapján a foglalkozástól vagy hivatástól eltiltást megállapító bírói rendelkezést megszegi vagy kijátssza, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal s egy millió koronáig teriedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 3. A büntetés feltételes felfüggesztése tekintetében : az 1908: XXXVI. t.-c. (Büntető novella == Bn.) 1. és 2. §-a az alábbi 7. § ban foglalt rendelkenések értelmében módosul. 7. §. A Bn. 1. §-ában megállapított egy hónap három hónapra emeltetik fel, 2. §-ának 1. pontja pedig hatályát veszti. 4. Az izgatás tekintetében: a Btk. 171. §-a helyébe az alábbi 8. §-ban foglalt rendelkezés lép, a Btk. 174. §-a után pedig új §-ként az alábbi 9. §-ban foglalt rendelkezés iktattatik. 8. § Aki sajtó útján vagy egyébként nyilvánosan vagy nagyobb számú, bár nem együtt levő személy előtt bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhív vagy izgat, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhívás vagy izgatás eredménytelen maradt — amennyiben az a törvény külön rendelkezése alá nem esik — két évig terjedhető államfogházzal és húszmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 9. §. A jelen fejezetben meghatározott bűntettek esetében meg kell állapítani a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is. 56*