Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról
4^4. szám. * Í7 B. KÖlcsönüzlet. 64. cikk. A bank jogosítva van kölcsönöket kézizálogra, három hónapot meg nem haladó időre nyújtani. Ha a nyújtott összes kézizálogkölcsönök összege a bank tárcájában levő váltók Összegét meghaladja, a kölcsönkamatláb a leszámítolási kamatláb másfélszeresére emelendő. Zálogul elfogadhatók: 1. vert vagy, veretlen arany és ezüst ; 2. értékpapírok, amelyek a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyezve vannak, mindennemű részvény kivételével ; 3. a belföldön fizetendő, belföldi vagy külföldi értékre szóló váltók, melyek lejárati ideje legfeljebb hat hónap és egyébként az 58. cikk határozatainak megfelelnek ; 4. devizák és valuták. A főtanács állapítja meg a nemesfémekre és a váltókra nyújtandó kölcsönök feltételeit és azt, hogy mely értékpapírok ós az árfolyamérték milyen hányadával, esetleg hogy az értékpapírok mily főösszeg erejéig fogadhatók el kézizálogul a bank pénztárainál. Oly határozat meghozatalához, amely értékpapírok zálogul való elfogadására irányul, legalább nyolc főtanácsos ós az elnök hozzájárulása szükséges. Hitelintézeteknek az általuk kibocsátott értékpapírokra kölcsönök nem engedélyezhetők. 65. cikk. A bank jogosítva van kölcsönkérvényeket az okok ismertetése nélkül megtagadni. 66. cikk. Az adósnak szabadságában áll a kölcsönt annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére esetleg előre lefizetett kamatok visszatérítését követelhesse. 67. cikk. Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökkenést szenved, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni. Az utóbbi esetben a netalán előre fizetett kamatok megfelelő visszatérítésének van helye. Ha az adós azonban sem a megkívántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesíti, jogában áll a banknak, a zálo-, got még a kölcsön lejárta előtt a budapesti tőzsdén egészben vagy részben eladni, és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költségkövetelésének, valamint az Összes követeléstől számítandó, a főtanács által megállapítandó eladási jutalók teljes kielégítése után fennmaradó többletet az adós számára és rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen (71. cikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén és veszélyére bírói kézhez letenni. Ha a zálog eladásából nyert Összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fennmarad az adós elleni kereseti jog. 68. cikk. Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját kielégítése végett, a zálogot, az adós megkérdezése és bírói közbenjárás nélkül, egészen vagy részben eladni és egész követelésének teljes kielégítése után a fennmaradó többlettel a 67; cikk határozatai szerint eljárni. A bank azonban az .eladásra nincs kötelezve ós ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatosítja, követelése tőkében, kamatokban és netaláni illetékek ós költségekben ki van véve az elévülés alól. 69. cikk. Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapírok el nem adhatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbítására és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fennálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szünteti meg. A banknak arra is van joga, hogy anélkül, hogy a fennálló kózizálog* kölcsönnek, az elzálogosított értékpapírokból való fedezése iránt intézkednék, kölcsönkövetelését az adóssal Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. 8