Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

174 429. szám. kereskedőnek biztosít, a bankot is megilletik. A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései, amennyiben, a jelen alapszabályokkal ellenkeznek, a bankra nem nyernek alkalmazást. Amennyiben valamely törvény vagy más jogszabály az Osztrákmagyar bank, vagy a m. kir. állami jegyintézet javára kivételes rendelkezést tartalmaz, az a Magyar Nemzeti Bankra megfelelően alkalmazandó. 112. cikk. A kamatláb nagyságát korlátozó, akár már meglevő, akár a jövőben alkotandó törvényes rendelkezések a bankra nem nyernek alkalmazást. 113. cikk. A bank vagyona, jövedelmei és az osztalékok adómentesek és mentesek minden intézkedés alól, amely az állam vagy más közhatóság javára a bankra terhet állapíthatna meg. Ingatlanai után azonban az azok után járó föld- vagy házadót viselni tartozik. 114. cikk. A bank összes könyvei és feljegyzései, úgyszintén a bank által, vagy a céget jegyző közegei által kiállított okiratok illetékmentesek. Úgyszintén illetékmentes a bank alapítására vonatkozó társasági szerződós. A jelenleg a m. kir. állami jegyintézet és annak fiókintézete! által használt állami ingatlanok tulajdonjogának a bankra való átruházása, ez ingatlanok tartozékainak, a m. kir. állami jegyintézet mindennemű üzleti felszerelésének a bank tulajdonába való bocsátása, nemkülönben az eddig az államot illető jelzálogjogoknak a Magyar Nemzeti Bank javára való átíratása, úgyszintén a felsorolt átruházásokkal kapcsolatos közigazgatási és bírósági beadványok illetékmentesek. Az értékpapír forgalmi adóról szóló 1900. évi XI. törvénycikk 30. és 31. §§-aiban az Osztrák-magyar bank javára megállapított kedvezmények a Magyar Nemzeti Bank részére biztosíttatnak. 115. cikk. A bank és fiókintézetei elleni per kizárólag a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe és illetékességéhez tartozik. Ugyanez előtt a bíróság előtt indíthatja meg a bank vagy fiókintézete perét akkor is, ha ez a bíróság egyébként nem is bírna hatáskörrel vagy illetékességgel. Az előbbi bekezdés nem nyer alkalmazást, ha más törvény, — ideértve a jelen alapszabályokat is — más illetékességet kizárólagosan állapít meg, vagy ha a bank a féllel írásban megállapodott, hogy más bíróság legyen illetékes. 116. cikk. A bank könyveinek, illetőleg a könyvekből vett ós az intézet cégével szabályszerűen aláírt kivonatoknak olyan bizonyító erejük van, mint a közokiratoknak. Olyan nyugtáknak, elismervény éknek, utalványoknak, utasításoknak és egyéb okiratoknak, amelyeket a felek a bank részére állítanak ki, az 1911:

1. t.-c. 317. §-ában meghatározott bizonyító erejük van akkor is, ha ezek az okiratok az említett §-ban megkívánt kellékeknek nem is felelnek meg. 117. cikk. A bank részére kiállított kötelezvény vagy kötelezettséget megállapító más nyilatkozat, ha bíróság vagy közjegyző hitelesítette, végrehajtható okirat. A végrehajtás elrendelésére az okiratban megjelölt bíróság, ily megjelölés hiányában pedig a budapesti kir. törvényszék illetékes. Aki a banknál letett pénzekre vagy értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kíván, köteles eziránt az illetékes bírósághoz fordulni, amely ilyen biztosítási vagy végrehajtási intézkedést mindig csak a bankot megillető jogok épségben tartásával rendelhet el ós erről a bankot közvetlenül értesíteni tartozik. Mindezekben az esetekben azonban jogában áll a banknak a pen-