Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 16Ô fedezetére szolgálnak a 86. cikkben megállapított aktívumok és az állam adósságának (53. és 54. cikk) még törlesztetten hátralékos összege. 88. cikk. Ha a részvénytőke teljes befizetésétől a készfizetések megkezdéséig terjedő idő alatt a forgalomban levő bankjegyek Összege, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát, a jegy forgalomnak a 85. cikk szerinti fedezeti arány alapján kiszámított végső határát meghaladja, a többlet után az államnak jegyadó fizetendő. Az adó tétele a mindenkori leszámítolási kamatláb hozzáadva: a) egy százalékot, ha a fedezeti arány (85. cikk) húsz (illetőleg huszonnégy, vagy huszonnyolc, vagy harmincháromegyharmad) százaléknál kevesebbre, de tizennyolc (illetőleg huszonkét vagy huszonötegyfél vagy harminc) százaléknál többre rúg és b) további másfélszázalékot minden megkezdett további két százalék után, amellyel a fedezeti arány tizennyolc (illetőleg huszonkettő, vagy huszonötegyfél, vagy harminc) százalék alá szállott. Az adó tétele azonban 5 százaléknál nem lehet kevesebb. 89. cikk. A készfizetések megkezdése után a bank jegyadót köteles fizetni, mihelyt a 'fedezeti arány (87, cikk) negyven százalék alá száll. Az adó tótele a mindenkori leszámítolási kamatláb, hozzáadva: l f egy százalékot, ha a fedezeti arány (87. cikk) negyven százalóknál ugyan kisebb, de harminchárom és egyharmad százaléknál több; 2. további másfél százalékot minden megkezdett további három százalék után, amellyel a fedezeti arány harminchárom és egyharmad százalék alá sülyedt. Az adó tétele azonban legalább Öt százalék. 90. cikk. A fizetendő jegyadó kivetése végett a bank igazgatása minden hónap 7-én, 15-én, 23-án és utolsó napján az előző határozatok szerint i egy adóköteles jegyforgalmat megállapítani és ezeket az említett határnapokra szóló egyes megállapításokat minden hónap végén a pénzügyminisztériumnak beterjeszteni tar^ tozik. Ez adatok alapján a bank által fizetendő jegyadó akkép számíttatik ki, hogy először is az adótartozás a jegy forgalomnak az említett határnapok mindegyikén mutatkozó adóköteles többlete után a mindenkori adótétel alapján az egész évre kiszámíttatik ós az eredmény 48cal osztatik. Az egyes határnapokra így kiszámított adótartozások összege adja a bank által fizetendő adót, A jegyadó havonta az állam javára könyvelendő és az állam adósságának (53. ós 54. cikk) apasztására fordítandó. 91. cikk. Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak ós pénztáraihoz még vissza nem kerültek. A bekívánt, de az utolsó becserólési határidő (94. cikk) lejártával beváltásra vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők és a forgalomból leírandók. Az állam adósságának (53. és 54* cikk) teljes törlesztésóig ez az adósság az ily leírásnak megfelelő összeggel csökken. Az állam adósságának törlesztése után a jegy for g alomból leírt összeg a tartalékalap javára írandó. 92. cikk, A 83. cikkben érintett új értékarány törvényes megállapítása után, a bank köteles budapesti főintézeténól aranyrudakat a törvényes pénzláb szerint bankjegyekre kívánatra bármikor beváltani. A bank jogosult ily alkalmakkor a rudakat az általa kijelölt műszaki közeg által à beszolgáltató Az 1922. évi június hó lö-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. 22
