Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
160 429. szám. és elintézése, amelyek vezetését az üzlet vezetőség részére kiadott ügyrend, az üzletvezetőség valamely határozata, vagy a vezérigazgató intézkedése hozzájuk utalt. 40. cikk. Az üzletvezetőség szükség szerint, üléseket tart, amelyeket az elnök, vagy a vezérigazgató hív össze és amelyeken az elnök, vagy távollétében a vezérigazgató elnököl. Az üzletvezetőség határozatképes, ha legalább háram igazgató és az elnöklő jelen vannak. A határozatok a jelenlevők általános szótöbbségével hozatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnöklő szavazata döntő. A tárgyalásokról jegyzőkönyvet kell készítem, amelyet az elnöklő és az egyik igazgató ír alá. Az üzletvezetőség levelezését a vezérigazgató és az üzletvezetőség egy másik tagja írja alá. 41. cikk. Legalább egyszer havonta az elnök az üzlet vezetőség tagjait ülésre hívja meg, amelyben az üzleti helyzetről jelentés tétetik, különös fontosságú ügyekben határozat hozatik, főleg pedig a leszámítolási és a kölcsönüzletben igénybe vehető bankhitel állapíttatik meg. Erre az ülésre, amelyen a bank elnöke elnököl, a kormánybiztos is meghívandó. Az elnök elrendelheti, hogy egyes határozatok végrehajtása a főtanács döntéséig függőben tartandó., V. Fejezet. A bank személyzete. 42. cikk. A bank tisztviselői kötelesek a bank tárgyalásait és egyéb üzleteit, különösen a magánszemélyeknek és cégeknek engedélyezett hitel terjedelmét, valamint a banknál levő pénzek, zálogok és letétek számát, minőségót és értékét és a tulajdonosok neveit titokban tartani (118. cikk); 43. cikk. A bank egész személyzete fölött a főfelügyeletet az üzletvezetőség gyakorolja. Az utóbbi határoz a isztviselők és egyéb alkalmazottak elleni fegyelmi vizsgálat megindítása fölött. A fegyelmi vizsgálatoknak a főtanács által kiadott szolgálati rendtartás értelmében való megejtésére fegyelmi bizottság szerveztetik. VI. Fejezet. Számvizsgálók. 44. cikk.- A közgyűlés által saját kebeléből választott öt számvizsgáló tartozik a banknak évi mérlegét megvizsgálni és erről a közgyűlés rendes évi ülésében jelentést tenni. A számvizsgálóknak jogukban áll feladatuk teljesítésére a főtanácstól ós az üzlet vezetőségtől minden szükséges felvilágosítást követelni, s különösen a bank könyveibe is betekinteni. VII. Fejezet. A bank viszonya a kormányhoz. 45. cikk. A kormány őrködik, hogy a bank a törvényeknek ós az alapszabályoknak megfelelően járjon el. Ennek a felügyeletnek a gyakorlására a pénzügyminiszter előterjesztéseié äz államfő kormánybiztost és ennek egy helyettesét rendeli ki. Az állami felügyelet költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter a bankra felügyeleti illetéket vethet ki. 46. cikk. A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, a főtanács (33. cikk) ós az üzletvezetőség havi üléseiben (41. cikk), de csak tanácskozási joggal jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, mely feladatának teljesítésére szükséges. A kormánybiztosnak a feladatát képező felügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank üzletvitelébe mindig megengedendő. A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, • a főtanács, vagy az üzletvezetőség határozatai ellen óvást emelni, ha a határozatot a fennálló törvényekkel vagy az alapszabály okai ellenkezőnek tartja.
