Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
138 429. szám. (2) Az 1921 : XLV. t.-c.-nek az ipari üzemek vagyonváltságáról rendelkező VI. fejezetében foglalt rendelkezések oly módon változtattatnak meg, bogy: a) a vagyon váltság alapjául az idézett törvény rendelkezései szerint vagyonváltság fizetésére kötelezett ipari vállalat vagyonának az 1923. év végén mutatkozott állaga és értéke szolgál ; b) a vagyonváltság alá eső vagyonállag értékének megállapítása azok szerint a szabályok szerint történik, amely szabályok a vagyonadó kivetése szempontjából az 1924. évi vagyonadó kivetésére nézve alkalmazandók. Ha az ipari vállalat tulajdonosa vagyonadó alá esik, a vagyonváltságot az 1924. évre szóló jövedelem- és vagyonadó kivetésével együtt kell kivetni; . c) a vagyonváltság kulcsát úgy kell megállapítani, hogy a legkisebb kulcs az 1.000 aranykoronánál kisebb értékű vagyonállag után 2 , 5°/o, a legmagasabb kulcs pedig a> 100.000 aranykoronánál nagyobb értékű vagyonállag után 10°/o legyen ; d) az ipari vállalatok vagyonváltsága címén az 1923. óv végéig befizetett összegeket a kivetendő vagyonváltságra oly módon kell elszámolni, hogy a befizetett összegeket a befizetés hónapjára megállapítandó átszámítási kulcs szerint aranykorona értékre kell átszámítani. (3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései szerint megállapítandó vagyonváltság kivetésére, előírására és beszedésére vonatkozó közelebbi szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A kivetendő vagyonváltságot az L925. és 1926. években nyolc egyenlő negyedévi részletben, az évnegyed 15. napjáig kell befizetni. (•4) A fenti határozmányok alapján befolyó összegekre nézve az 1922: XXVII. t.-c 9. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Az évente befolyó összegeket az állami költségvetésben rendkívüli bevételként elő kell irányozni. (5) A belföldi részvénytársaságok részvény to kéj üknek, a belföldi szövetkezetek pedig üzletrésztőkéjüknek 5%-át kötelesek az államkincstárnak természetben átengedni. Azok a részvénytársaságok, amelyek vagyonváltságukat az 1921 : XV. t.-c. rendelkezései szerint váltságrészvényekkel rótták le, a jelen törvény alapján a részvénytőkéjüknek csak l°/o-át kötelesek az államkincstárnak természetben átengedni. (Ö) Az (5) bekezdésben megállapított beszolgáltatási kötelezettség mindazokat a részvénytársaságokat ós szövetkezeteket terheli, amelyek az 1923. év végéig a kereskedelmi törvény szerint megalakultak, tekintet nélkül arra, hogy a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bevezetés az 1923. év végéig megtörtént-e. Nem esnek azonban a beszolgáltatási kötelezettség alá azok a részvénytársaságok ós szövetkezetek, amelyek az 1923. év végéig felszámolásukat elhatározták, tekintet nélkül arra, hogy a felszámolás bejegyzése a kereskedelmi cégek jegyzékében megtörtónt-e. (7) A részvénytársaság az (5) bekezdésben megállapított kötelezettséget a következő módozatok szerint teljesítheti: a) kibocsátott összes részvényeinek 5°/o-át szabadkézből, esetleg a tartalékalapok felhasználásával megszerezheti s a megszerzett részvényeket szolgáltatja be; b) a részvényesek között felosztható szabadtartalékokat az alaptőkének 5°/o-kal való felemelésére felhasználhatja (még akkor is, ha az alapszabályok a tartalékoknak ily módon való felhasználását tiltják) és a tartalékalapokból felhasznált összegek ellenében kibocsátott új részvényeket szolgáltatja be ; c) alaptőkéjét a részvényesek ön-
