Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

-2 424. szám. d) a m. kir. postatakarékpénztár által kibocsátott és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyek, e) az úgynevezett tanácsköztársaság közegei által forgalomba hozott azok ä pénzjegy utánzatok, melyeket a m. kir. állami jegyintézet beváltott, "végül f) az a hiány, amely egyrészről a m. kir. állami jegy intézetnek a Bank által átvett egész államjegy forgalma •és girótartozásai, másrészről a m. Ür. állami jegyintézetnek az új jegybank által átvett aktívumai között netalán mutatkozni fog. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az erről az állami adósságról szóló adóslevelet az államkincstár nevében kiállítsa és ennek az adósságnak kamatoztatására és törlesztésére nézve a Bankkal megegyezzék. A jelen szakasz végrehajtásáról a nemzetgyűlésnek jelentés teendő. 5. §. A pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bank fölszámolási tömegéből az állam által megvett és ezidőszerint a m. kir. állami jegyintézet használatában levő épületeket ós üzleti felszereléseket, a m. kir. állami jegyintézet által beszerzett ingóságokkal együtt a Banknak legfeljebb a beszerzési áron eladhatja vagy bérbeadhatja. 6. §. A külföldi fizetési forgalom szabályozására alakult központi szervezet (Devizaközpont) a Bank üzleti működésének megkezdésével megszűnik. Tennivalóit a fennálló szabályok keretében és a rendeleti úton teendő további intézkedésig a Bank látja el. A pénzügyminiszter az Osztrákmagyar bank felszámolásából az államnak jutó részt, amennyiben nem esik az 5. §. alá, továbbá a Devizaközpontnak külföldi fizetési eszközeit, amennyiben a Devizaközpont tartozásainak fedezésére nem vétetnének igénybe, végül az államnak a jelen törvény életbelépése időpontjában meglevő külföldi fizetési eszközeit a Banknál betétkép helyezi el; erről a betétről az állam a 4. §. szerint keletkező adóssága teljes visszafizetése előtt csak a Bankkal egyetértőleg fog rendelkezhetni. A pénzügyminiszter az állam számlájára történő összes arany- és devizaműveletek végrehajtásával közösen megállapítandó feltételek mellett a Bankot bizhatja meg. 7. §. A Bank saját jegyeinek kibocsátásáig jogosítva van az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján kibocsátott államjegyekével azonos kiállítású államjegyeket kibocsátani. A Bank üzleti működésének megkezdésekor már forgalomban levő államjegyek úgy tekintendők, mintha azokat a Bank bocsátotta volna ki. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban a bankjegyekre, valamint az egyéb törvényekben és rendeletekben az államjegyekre vonatkozó rendelkezések a jelen §. szerint kibocsátott, illetőleg forgalomban levő államjegyekre is kiterjednek, az egyéb törvényekben és rendeletekben foglalt rendelkezések azonban csak annyiban, amenynyiben a jelen törvény kiegészítő részét képező alapszabályokkal ellentótben nincsenek. 8. §. A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintézet üzleteinek és teendőinek a Bankra való átruházása iránt, amennyiben a jelen törvényben erre nézve rendelkezés nincs, rendeleti úton intézkedik. 9. §. A biztosító vállalatok mind a magyar koronaértókben, mind az idegen pénznemekben kötött biztosítások díjtartalékait a fennálló jogszabályokban meghatározott módokon kívül a Bank részvényeiben is elhelyezhetik. 10. §. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. t.-c. a m. kir. állami jegyintézet működésének megszűntével hatályát veszti, érintetlenül maradván a m. kir.