Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában
328. szám. 91 egyáltalán nem. fordulnak elő. A képviselőház 1907. évi július hó 4-én hozott határozatával hozzájárult a gazdasági bizottság javaslatához s azóta a törvényhozás alkalmazottaira nézve állandóan az úgynevezett áll am vasúti rendszerű illetmények voltak évről-évre a költségvetésben előirányozva. Mindazok az okok, amelyek annak idején a törvényhozás alkalmazottainak ebben a valamivel előnyösebb fizetésben való részesítését indokolttá tették, ma még fokozottabb mértékben állanak fenn, mert a meghosszabbított és 8 órás ülések nemcsak nagyobb lekötöttséget rónak a Ház alkalmazottaira, de nagyrészükre a mai viszonyok közt igen jelentős külön költségeket is az ide-oda utazás vagy az Országház helyiségében való étkezés kényszerűsége révén. A gazdasági bizottság ennek a kérdésnek minden részletében való megtárgyalásával arra a meggyőződésre jutott, hogy itt tényleg indokolt alapon szerzett és biztosított jogokról yan szó, melyeknek figyelmenkívül hagyása éppen akkor, amikor másrészt a törvényhozás tisztviselői és egyéb alkalmazottai létszámának csökkentése a megmaradó személyzetre fokozottabb munkát hárít, egyáltalában nem volna indokolható. Ennekfolytán a bizottság 320. számú jelentésében a t. nemzetgyűlés elé terjesztett erre a kérdésre vonatkozó javaslatát ezúttal is fenntartja s kéri a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényhozás tisztviselői és egyéb alkalmazottai részére,' akik az egységesítés előtt a m. kir. államvasuti rendszerű s az államiakénál magasabb illetményeket élvezték, az államvasuti tisztviselők és altisztek részére megállapított pótlékot »törvényhozási tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjba be nem számítható pótléka« címén engedélyezni s ezeknek a pótlékoknak havi összegét folyó évi július 1-től kezdődői eg a IV. fizetési osztályban 25.000, az V.-ben 18.000, a Vl.-ban 10.000, a Vll.-ben 8.000, a VIlL-ban 6.000, a IX.-ben 5.000, a X.-ben 4.000, a Xl.-ben 3.000, a kezelőknél és az I és II. osztályú műszaki altiszteknél és ezekkel egy elbírálás alá eső alkaU mazottaknál 3.000, a díjnokoknál 2.500, végül az altiszteknél, szolgáknál és napibéreseknői 2.000 K-ban állapítani meg, amely járandóság az illetményekre nézve időnként megállapított százalékos kulcs szerint szintén emelkednék. Minthogy ezek a pótlékok a most bemutatott költségvetésbe nincsenek felvéve, a t. nemzetgyűlés részéről való engedélyezésük esetén túlkiadáskónt volnának elszáinolandók. A .bizottság ezen I—III. pontokba foglalt javaslatai után magának az 1923/24. évi költségelőirányzatnak egyes tóteleiben az 1922/23. évi előirányzattal szemben mutatkozó többletek ismertetését és indokolását a következőkben terjeszti elő : A bemutatott előirányzatban a kiadások főösszege 5 milliárd 346 millió 242 ezer korona, szemben az 1922/23. évi költségelőirányzat 116 millió 507 ezer koronát tevő kiadási főösszegével. Ennek a nagy többletnek magyarázata ^részben az is, hogy az 1922/23. évi költségelőirányzat megállapításánál az adott, viszonyokkal számoló realitás távolról sem érvényesülhetett abban a mórtékben, amint azt a jelen előirányzat a költségvetés legnagyobb tóteleinél legalább viszonylagosan lehetővé vált mértékig érvényesíti. Igazolja ezt már az a körülmény is, hogy az 1922/23. évi előirányzat eredeti szerkezetót a költségvetési év folyamán is újabb előterjesztésekkel kellett módosítani, s a felmerült nagymérvű túlkiadásoknak és előirányzatnélküli kiadásoknak utólagos engedélyezését kérni. A bizottság minden ilyen alkalommal utalni volt kénytelen arra, hogy az előirányzott összegek pénzünk folytonos leromlása s az ennél is jóval nagyobb arányokban rohamosan emelkedő drágaság
