Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

so 327. szám. bérletek kötelező alakításáról szóló 1920. ávi XXIX, törvénycikk megalkotása előtt létesült magánjogi szerződések alapján állanak fenn. — Ugyanebben a bekezdésben, az »alkalmasságuk dacára is« szavak után a bizottság a szöveget a következőkép módosította: »csak a kishaszonbérlő beleegyezésével fogadhatók el vagyonváitságba, a kishaszonbérlő beleegyezése nélkül pedig csak akkor«, ha a jelen törvény 2. §-ának stb. Ezt a szövegmódosítást az indokolja, hogy az ingatlan tulajdonosának módjápan álljon az egyes kishaszonbérlőkkel külön-külön a kérdéses váltságföld-részletek felajánlása tekintetében megállapodást létesíteni, ami a bekezdésben foglalt rendelkezések gyakorlati keresztülvitelét előreláthatólag lényegesen elő fogja segíteni. Ugyanennek a bekezdésnek a végére, új, utolsó mondatként a bizottság a következőket vette fel: »Erre a célra a gazdasági év végén az 50 kataszteri holdat meghaladó haszonbérleteknek a kishaszonbórletek céljára alkalmas területe is felhasználható, mely esetben a jelen §. első bekezdése megfelelő alkalmazást nyer « Móltányosnak és gyakorlatinak találta ugyanis a bizottság, hogy a bekezdésben megjelölt célra az érdekelt birtoknak esetleg haszonbérben lévő alkalmas területei is igénybe vehetők legyenek, amennyiben a haszonbérlet az 50 kat. holdat meghaladja. U. §• A második bekezdésben, az »1000 kat. holdat eléri,« szavak után a bizottság ezeket iktatta: »és amelynek legalább 8000 korona kataszteri tiszta jövedelme van.« A bizottságot e részben az a szempont vezette, hogy a nagybirtokká minősítés tekintetében nem csupán a területi kiterjedést, hanem a birtok jövedelmezőségét is figyelembe kell venni. 12. §. A második bekezdésben, annak második mondatából, a" bizottság a következő szavakat: »a törvényhozásnak vagy«, továbbá ezeket: »vagy képviselőjelölt«, valamint a bekezdés utolsó mondatát egészen kihagyta. A bizottság ugyanis abból indult ki, hogy a törvényhozás tagjainak ebből a minőségből folyó különös és közérdekű kötelességük kerületeik lakosságának erkölcsi és anyagi boldogulása érdekében közreműködni s a bizottság véleménye szerint nem volna indokolt a nemzetgyűlési képviselők ilynemű közreműködését éppen a földbirtokreform nagyérdekü kérdésében kizárni. Figyelembe vette itt a bizottság azt is, hogy a törvényhozásnak számos hivatásos gazda tagja van, akik a földhöz juttathatókat, mint azok gazdasági szakértői, a földbirtokreform végrehajtása körül értékes támogatásban részesíthetik, viszont a képviselőjelöltség oly ideiglenes és rövid ideig tartó állapot, hogy erre nézve külön rendelkezést felvenni nem szükséges. A §-ba új, negyedik bekezdésként a bizottsága következőt vette fel: »A tárgyaló bizottság előtt kötött, minden körülményre kiterjedő, ellentmondássalmeg nem támadott egyesség tárgyában felterjesztett ügyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság által különválasztva és soronkívül intézendők el«. Ez a rendelkezés a gyorsabb végrehajtást kívánja szolgálni oly esetben, amikor erre a felek közt létesült egyesség alapot nyújt. A következő, volt negyedik, most már ötödik bekezdés végéhez az ere-