Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-326. A magyar királyi belügyminiszter jelentése a Canadian Pacific Railway Company montreali gőzhajóstársaság részére kivándorlóknak Canadába és az Északamerikai Egyesült Államokba való szállítására adott engedély tárgyában

326. szám. 37 1. Aláveti magát az ezen engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében az ÓL*vényben lévő és jövőben megalkotandó magyar törvényeknek és rendeleteknek, úgyszintén a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőkben való ellenőrzést és kijelenti, hogy magyaroknak külföldre való telepítésével vagy gyarmatosításával nem fog foglalkozni. 2. Szigorúan betartja az 1909 : II. t.-c. rendelkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000/B. M. sz. Utasítást, nemkülönben az érvényben lévő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező esetben az engedély megvonható. 3. Az engedélyért a folyó 1923. évre a kivándorlási alap javára az engedélyokmány kiállításától számított 1 hónap alatt 500 £ (ötszáz angol) font engedély díj at fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. » 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c, 8. §-ának rendelkezéseihez képest óvadékul törvényes magyar értékben 1,000.000 (Egymillió) koronát, helyettesének óvadéka gyanánt pedig 100.000 (Egyszázezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország területén kivándorlókat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határirodái útján fogad el, ügynököket ós közvetítőket kivándorlók szerzésére nem alkalmaz ós ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, továbbá hogy külföldi expediensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kiterjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Végül kötelezi magát a társaság, hogy érdekkörébe tartozó ós a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajótársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarországi kivándorlóknak törvényellenes szállítása ne történjék. 6. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kivándorlónak fedélközi, illetőleg III-ad osztályú viteldíját, a behajózási kikötőből számítva azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstársaságoknál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem engedélyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb viteldíjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján hamburgi, antwerpeni ós cherbourg i irodáiban folytatott üzletkörében is a magyar törvényekben ós rendeletekben megállapított könyveket fogja vezetői és aláveti magát annak, hogy a m. kir. belügyminiszter megbízottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bármikor megvizsgálhassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A hamburgi, antwerpeni és cherbourgi irodáiban magyar kivándorlókkal kötött szállítási szerződések után járó bélyegül etek et a társaság a m. kir. államkincstárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 10 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 10 éven alóli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepaid) jeggyel utazó kivándorlók után. E díjak a hajó viteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők ; ezeket a díjakat a társaság az oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt »kivándorlás« van bejegyezve. 9. Az amerikai fej adót jogosítva van a társaság az utasoktól külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi kivándorlókat Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomáson olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő előnyükre csoportokban vagy különvonatok