Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-325. Törvényjavaslat a háború előtt kibocsátott és külföldön elhelyezett némely magyar államadósság jövőbeni szolgálatának ellátása tárgyában 1923. évi június hó 29-én Innsbruckban kötött jegzyőkönyvi megállapodás becikkelyezéséről
30 324. szám. ezáltal a teljesen szabad kéz minden esetre korlátozva van, de ezzel szemben nem téveszthető szem elől az az előny, hogy e megoldás mellett elkerültetnek az új címletek előállításával és forgalombahozásával, valamint a régi címletek bevonásával és átcserélésével járó költségek. A szóbanforgó ügynek rendezése végett 1923. évi március havában a Jóvátételi Bizottság kezdeményezésére a címlettulajdonosok érdekképviseleteinek s az érdekelt utódállamoknak a résztvételével értekezlet tartatott, amely értekezleten az államok hajlandónak mutatkoztak elvileg hozzájárulni ahhoz, hogy egy létesítendő közös szervezet lássa el a külföldön elhelyezett aranyra és vagylagosan külföldi értékre szóló címletek államadóssági szolgálatát, míg a koronára szóló címletek mikénti kezelése kérdésében az államok teljesen szabad kezet tartottak fenn maguknak. Ez alkalommal az érdekelt utódállamok kifejezést adtak ama kívánságuknak is, hogy — amidőn a külföldi címlettulajdonosok érdekében hozzájárulnak az államadóssági szolgálat vitele céljából egy közös pénztárnak a címlettulajdonosok részéről való felállításához ós ezáltal a címlettulajdonosok részére a jövőbeni államadóssági szolgálat zavartalan menetét biztosítják, — a címlet tulajdonosok részéről messzemenő előzékenységben részesíttessenek, nevezetesen, hogy a kamatszolgálat ellátásával az államokra háruló óriási terhek lényegesen csökkentessenek. Ezek után az előzmények után jött össze 1923. évi június hó 25-én Innsbruckban egy újabb értekezlet, amely értekezleten Magyarország és Ausztria összes utódállamai, valamint a leginkább érdekelt külföldi címlettulajdonosok érdekképviseletei képviselve voltak. A tárgyalások eredményekóp jegyzőkönyvi megállapodás jött létre, amelynek lényeges rendelkezéseit az alábbiakban ismertetem: A megállapodás Magyarországot illetőleg a 4Vo-os aranyjáradékkölcsön, az 1913. évi 4 1 /2%«os járadékkölcsön és az 1914. évi törlesztéses járadékkölcsön külföldön elhelyezett címletei szolgálatának a felállítandó közös pénztár által való ellátását rendezi, amely pénztár a szabadalmazott osztrákmagyar államvasúttársaság (alább STEG) által kibocsátott bárhol lévő kötvények szolgálatát is ellátja. A pénztár működése kiterjeszthető közös megállapodással egyéb kölcsönök szolgálatára is. A szóbanforgó kölcsönök eddig forgalomban volt címletei továbbra is forgalomban maradnak. A pénztár feladata lesz a címletekhez az új szelvényíveket kiállítani. A pénztár által ellátandó államadóssági kötvények szolgálatának céljaira az egyes államok által fizetendő hozzájárulási arányt a Jóvátételi Bizottság fogja későbben megállapítani. Megjegyeztetik, hogy a STEG kötvényeinek szolgálatára az egyes államok által fizetendő összeg, a Jóvátételi Bizottság által már megállapíttatott és Magyarország részéről évi 2,818.126 francia frank fizetendő. A külföldön elhelyezett fentebb említett államadóssági címletek kamatszolgálatára a Jóvátételi Bizottság által megállapítandó részesedési hányad arányában összesen : a 4°/o-os aranyjáradékkölcsön-címletek után azok eredeti kamatozásának megfelelő kamatösszeg 32°/o-a, az 1913. évi 4 1 /2°/o-os járadékkölcsön és az 1914. évi 4 1 /2°/o os törlesztéses járadékkölcsön-címletek után pedig azok eredeti kamatozásának megfelelő kamatösszeg 27°/o-a és az utóbb említett kölcsön netán esedékessé váló tőkéjének 27°/o-a lesz fizetendő aranyban vagy arany helyett a pénztár választása szerint font sterlingben vagy dollárban. A fizetendő összegekben benne foglaltatik a jutalók ós a költség is.
