Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-346. Törvényjavaslat a törvénhatósági bizottság újjászervezéséről
346. szám. 211 is, és — abban a feltevésben, hogy a közigazgatási reform még a „folyó évben a törvényhozás elé kerül — a törvényhatósági választott bizottsági tagok megbízását vármegyékben az 1923 : II. t.-c. 20. §-ával, városokban pedig az 1923 : IV. t.-c. 9. §-ával 1923. év végéig meghosszabbította. Ez a határidő néhány héten belül lejár, és az adott viszonyok közt alig szorul bizonyításra, hogy a törvényhatósági bizottságok újjáalakítását a közigazgatás általános nagy reformjának megvalósulásáig nem lehet többé elhalasztani. Ez a meggyőződés indított arra, hogy a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről külön törvényjavaslatot készítsek, amelyet van szerencsém ezennel a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni. ; . Ez a javaslat a törvényhatósági bizottságot választott, legtöbb adófc fizető és örökös tagokból, továbbá olyanokból alkotja meg, akik állásuknál (tisztüknél) fogva, végül olyanokból, akik tisztviselői minőségükből folyóan tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A javaslat szerint a választott ós a legtöbb adót fizető vármegyei bizottr sági tagoknak egyharmadát az összes választhatók közül, egyharmadát a községek jelöltjei közül, egyharmadát pédig a legtöbb adót fizetők közül kell választani. Városi törvényhatóságokban az említett bizottsági tagok kétharmadát választják az összes választhatók közül, egyharmadát pedig a legtöbb adót fizetők közül. A választott ós a legtöbb adót fizető bizottsági tagok egynyolcad részének megfelelő számban örökös tagok foglalnak helyet a bizottságban, akiket vármegyékben élethossziglan választanak, városokban pedig, ugyancsak élethossziglan, az államfő nevez ki. Ugyancsak egynyolcad rész erejéig terjedő számban tagjai a bizottságnak a törvényhatóság területén levő jelentősebb hatóságoknak, közintézményeknek és «érdekeltségeknek a vezetői. Tagok végül a fontosabb hatáskörben működő azok a törvényhatósági tisztviselők, akiket jelenleg is ülési és szavazati jog illet meg a bizottságban. A fent előadottakból kitűnik, hogy a tagok túlnyomó részben választás útján jutnak be a törvényhatósági bizottságba, amivel a demokratikus nézőpontból támasztott követelményeket kívántam teljesíteni, valamint megkívántam felelni annak a szóleskörű érdeklődésnek, amely a közügyek iránt mind tágabb körben nyilvánul meg, /< :.-yí A választójog kiterjesztése mellett feltétlenül gondoskodni kell azonban arról, hogy a törvényhatósági bizottságok szellemi színvonala alább ne sülyedjen, ós törekvéseik a szélsőséges irányzatok szolgálatába ne szegőd.hessenek, a jogos helyi érdekeket pedig minél hathatósabban kielégítsék. ; Különösen az utóbbi szempontok a vármegyékre nézve eltérő intézkedéseket kívánnak. > A vármegye ugyanis a területén fekvő kisebb önkormányzati közületekből, a kis ós nagy községekből és a r. t. városokból áll, amelyek mindenikének megvannak a maga helyi érdekei, és mindenikük rendelkezik olyan egyénekkel, akiket közbizalom és köztisztelet övez, éi akik a közület helyi érdekeit alaposan ismerik, azok kép viselésére tehát kiválóan alkalmasak. Bizonyára Örömmel fogadják tehát a legszélesebb körben a javaslatnak ama rendel? kezeseit, amely szerint a tagok egy részét a községek jelöltjei közüL kell választani. Hogy ezt a jelölést a képviselőtestület gyakorolja, az természetes, mert a képviselőtestület, mint a lakosság bizalmának a letéteményese, a személyek megválogatásánál bizonyára nagyobb megfontolással és körültekintéssel fog eljárni, mint ahogy az egész választóközönsóg eljárna. 27* *
