Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-345. Törvényjavaslat a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről
345. szám. 197 beteggé tenné, s általában az egész közigazgatásnak kerékkötője lenne. Azonban ilyen esetekben is mindenkit megnyugtathat a közigazgatási bíróság pártatlansága. A bírói jogvédelem mindenképen kiküszöböli azt az aggályt, hogy a belügyminiszter a feloszlatás jogával esetleg önkényesen fog élni. Ha e mellett figyelembe vesszük még azt a rendelkezést, hogy a feloszlatást a képviselőháznak (nemzetgyűlésnek) be kell jelenteni, akkor — azt hiszem — az önkormányzat szabad érvényesülésének, amíg az törvényes úton halad, minden biztosítékát megadtuk. A feloszlatásnak a hivatalos lapban való közhírré tételéről — egyéb gyakorlati okokon kívül —- főleg azért rendelkezik a javaslat, hogy a jogorvaslati idő kezdőpontja mindig kétségtelenül meg Jegyen állapítható. A jogorvoslat igénybevétele ahhoz van kötve, hogy a panaszt a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjainak legalább fele része együttesen terjessze elő. Hasonlóképen szabályozza a panasz igénybevételét a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló 1907 : LX. t.-c. 5. §-a is, amely az autonómiát sértő, illetőleg ilyennek vélt kormányrendeletek ellen csak a törvényhatósági bizottsági tagok fele részének együttesen adja meg a panasz jogát. Ez a kikötés különösen megokolt a feloszlatást kimondó miniszteri rendelettel szemben. Ha valóban az autonómia sérelméről van szó, kell, hogy azt ne csak egyes tagok, hanem a bizottság jelentékeny része minősítse sérelemnek, mert csak akkor lehet a panasznak komoly alapja,. Annak a rendelkezésnek, hogy a törvényhatósági bizottság feloszlatásával a főpolgármester megbízatása is megszűnik,, az a magyarázata, hogy az 1872 : XXXVI. t.-c. 68. §-a értelmében a főpolgármestert a törvényhatósági bizottság választja, az tehát az autonómia bizalmából tölti be tisztét. Amig tehát egyrészt az autonómia felfüggesztésével szükségképen együtt jár az autonom vezető főpolgármester működésének a szünetelése is, másrészt az újraalakult törvényhatósági bizottság alaposan kifogásolhatná azt, hogy a főpolgármester nem az ő bizalmából foglalja el az állását. Ennek a rendelkezésnek csak okszerű folyamánya aztán, hogy feloszlatás esetén a főpolgármester működését kormánybiztos vegye át ; mert vezető egyén az önkormányzati életnek éppen az ilyen válságos szakában nem nélkülözhető. Az a rendelkezés, hogy az újra összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására ós tagjaira ugyanazok a szabályok irányadók, amelyeket a törvény az ennek alapján elsőízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít: természetszerű. Ilyenkor a bizottság újból kezdi az életét, tehát megint az első megalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis a választás alá eső összes tagokat újra választják, akiknek felerésze az első ízben sorshúzás útján lép ki stb. Nem vonatkozik azonban ez a rendelkezés a javaslat 21. §-ára, amely kizárólag az ezúttal első ízben megejtett választási eljárást szabályozza. Az, hogy.az újra megalakult törvényhatósági bizottság tagjai felerészónek a kilépése első ízben ugyanabban az évben történjék, mint amikor a feloszlatott bizottság tagjai felerészének ki kellett volna lépnie, azért kívánatos, hogy az esetleges feloszlatás a bizottság időnkinti megújításának a ciklusait ne zavarja meg. Hasonló rendelkezés van a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló, egyidejűleg benyújtott másik törvényjavaslatban is; így tehát az összes törvényhatósági bizottságok időnkint bekövetkező megújítása, — az esetleges feloszlatások ellenére is, — mindig ugyanabban az időben fog történni.
