Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-345. Törvényjavaslat a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről

345. szám. 191 sait, amely minden befolyásolástól menten élheti bele magát az önkormány­zat ügyeibe, és huzamosabb időn át bőséges tapasztalatokat szerezve, az önkormányzati életben a legértékesebb összekapcsoló elem lesz a múlt és a jelea között. Az állandóság tekintetében nem pótolhatnák ezt a csoportot azok a tagok, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a bizottságnak, mert ezeknek a megbízása csak addig tart, amíg állásukat (tisztségüket) viselik. Az örökös tagok intézménye valósítja meg végül azt is, hogy a bizottság működésében való részvétele biztosíttassék olyan kiváló egyéniségeknek, akik a pártküzdelmektől idegenkednek, akiknek a közügyekben való közremű­ködése azonban nagy jelentőségű. • A bizottság jelenlegi összetétele egyébként lényegében változatlanul maradna; vagyis a bizottság a választott tagok törzs csoportján kívül még azokból fog állani, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a bizott­ságnak, és végül azok a székesfővárosi főbb tisztviselők, akiknek a bizott­ságban eddig is ülési ós szavazati joguk volt. A bizottság összesen 300 tag­ból állana. A javaslatnak a választójogra vonatkozó rendelkezéseit illetőleg meg­jegyzem, hogy azok az országgyűlési (nemzetgyűlési) kép viselő választójoghoz simulnak, és ettől csak annyiban térnek el, amennyiben ezt a törvényható­ság ügyeinek intézésében való részvétel előfeltételei megkövetelik. Nem is hivatkozom azokra a külföldi államokra, ahol a helyhatósági vá­lasztójog szűkebb, mint az országgyűlési választójog, mert azt hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra az. hog} r az általános érdekű országos politika kérdéseiben a közönség szélesebb körének kell közreműködést biztosítani, mint az önkormányzat túlnyomórészt helyi érdekű ügyeinek intézésében. Az önkormányzat ügyeinek intézése körül ugyanis csak azoknak lehet jogokat biztosítanunk, akik az önkormányzati élettel valóban szoros kapcsolatban vannak. Ez a szempont vezetett, amikor a javaslatban az országgyűlési (nemzetgyűlési) választójog szabályait bizonyos koi rektivumokkal alkal­maztam, amelyeket a részletes indokolásban ismertetek. Erős meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat a székesfőváros tör­vényhatósági kizottságában szerencsés összhangba olvasztja a választott ele­met és a közélet értékes tényezőit, amivel megteremti a létfeltételét a za­vartalan, céltudatos, erőteljes és termékeny önkormányzati alkotó munkának. A törvényjavaslat egyes szakaszaira nézve a következőket van szeren­csém előadni. Az 1. §*hoz. E szakasz első bekezdése a törvényhatósági bizottsági tagok kategóriáit sorolja fel. Itt egyedül az örökös tagok csoportja új, amely elem be­illesztésének okait az indokolás általános részében volt szerencsém előadni. • A választott tagok számát a javaslat 9. ós 10. §-aiban foglalt rendel­kezések miatt kellett a jelenlegi 240-ről 220-ra leszállítanom. A 9. §. szerint ugyanis a bizottsági tagok felerésze három x évenkint kilép, a 10. §. szerint pedig a választás 22 kerületben fog történni, amelyek mindegyike egyenlő számú tagot választ. E két rendelkezés összevetéséből következik, hogy a választott tagok Összas számának 22-vel osztható páros számnak kell lennie. A felfelé legközelebb eső ilyen szám (264) már nagyon magas volna, azért kellett a 22-vel osztható legközelebbi alacsonyabb számot választani. Ez a létszámapadás jelentéktelen, és a bizottsági tagoknak így is jóval több, mint kétharmad része választott' tag lesz. . . ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom