Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-324. Törvényjavaslat az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről és egyes pénzügyi rendelkezésekről
10 324. szám. Már az eredeti törvény ideiglenes intézmény gyanánt létesítette az Országos Pénzügyi Tanácsot, azzal a célzattal, hogy az a törvényhozás által megszüntettessék, mihelyt megszűnnek azok az indokok, amelyek az intézmény létesítésére vezettek. Az Országos Pénzügyi Tanács egyik legutóbbi ülésén maga is megállapította, hogy az adott körülmények között a Tanács megszüntetésével kellene foglalkozni. Az Országos Pénzügyi Tanácsnak ezen állásfoglalását magamévá teszem, különös tekintettel a remélhetőleg mielőbb felveendő külföldi kölcsönre és az ezzel kapcsolatban teendő intézkedésekre, amelyeknek keretébe az Országos Pénzügyi Tanács működése nehezen volna beilleszthető. A Tanács mai alakjában való megszüntetése esetén azonban gondoskodni kell egy olyan fórumról, amely elintézze azokat a konkrét ügyeket, amelyeknek elintézését az egyes törvények az Országos Pénzügyi Tanács* jogkörébe utalták s amelyek az Országos Pénzügyi Tanács által megszűnéséig még elintézhetők nem voltak. Szabályozni kell továbbá azt, hogy a jövőben, ameddig annak szüksége még fennáll, minő módozatok mellett vehessen igénybe a pénzügyi kormányzat hitelt az Állami Jegyintézetnél. Ez a célja a jelen törvényjavaslat 1, és 2. §-ainak. Minthogy pedig célszerűnek látszik a nemzetgyűlés közvetlen ingerenciáját a földadó búzaórtékének megáll api tásánál fenntartani, gondoskodni kíván a javaslat arról is, hogy a felállítandó bizottságban a nemzetgyűlés, a bizottság ezen működésének tartamára, megfelelő képviseletet nyerjen. A 2. §-ra nézve még megjegyezni kívánom, hogy az 1923 : XXXII. t.-c. 2. §-ában az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjára engedélyezett 60,000.000 aranykorona értéknek megfelelő összegű hitelen felül azért kérek még további hitelnek igénybevételére felhatalmazást, mert egyrészt a folyamatban levő gabonakiviteli akciónak lebonyolítása, másrészt pedig a nemzetgyűlés által időközben megalkotott 1923 : XXXIV. t.-c. szerinti lakásépítési akciónak a végrehajtása folytán olyan kiadások merülnek fel, amelyeket az 1923/24. költségvetési óv első hat hónapjára szóló indemnitási törvényjavaslatnak benyújtásakor nem lehetett teljes mérvben előre látni és amelyek —- abban az esetben, ha az állami bevételeknek alakulása esetleg nem éri el azt a mérvet, amelyre számítunk — könnyen a 60,000.000 aranykorona értéknek megfelelő összegű hitelnek túllépésére vezethetnek. . Megjegyzem, hogy a gabonavásárlások céljaira eddig 28'5 milliárd K vétetett igénybe, amivel szemben az export céljaira történt vásárlások összege visszatérül ugyan, minthogy azonban az export-gabonáért nyerendő ellenérték a már eszközölt vásárlásokból még hátralevő fizetések kiegyenlítésére, továbbá a vámgabona átvételére ós az úgynevezett fehórkötések (részletekben való gabonaszállítások) céljaira lesz fordítandó, az e címen felmerült kiadás egyelőre nem nyerhet ellensúlyozást, illetőleg kiegyenlítést. Ami pedig az építkezést illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ez tulajdonképen csak most indul meg és arra a jelenlegi viszonyok mellett mintegy 40—42 milliárd K kiadással kell számolni. Ez az összeg megfelelő kamatokkal együtt természetesen visszatérni, de csak hosszabb idő, nevezetesen az-engedélyezéstől számított öt év alatt. Rá kell mutatnom egyben arra is, hogy a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) illetményei az 1923 : XXXII. t.-c.-kel elhatározott illetményrendezés folytán már 192 H« évi iúlius hó l.-jétől kezdve a rendezés alkalmával megállapított magasabb összegekben fizettetnek és hogy ezek a rendezéskor megállapított magasabb
