Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-330. Törvényjavaslat a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában

330. szám. 133 arra, hogy a múltban Magyarország volt a nemzetközi leánykereskedők egyik legkedveltebb működési tere és már az 1908 : XXXVI. törvénycikkbe iktatott büntetőnovella 43—47. §-aiban hatásos rendszabályok léptek életbe működésük meggátlása végett. Ez indította a m. kir. kormányt arra, hogy az 1904. évi május hó 18-án kelt nemzetközi megállapodáshoz csatlakozzék, az 1910. évi május hó 4-én kelt nemzetközi egyezményt pedig szerződő félként aláírja és az 1921. évi június hó 30-tól július* hó 5-ig tartott genfi nemzetközi konferencián is képviseltesse magát, valamint az annak működése alapján létrejött ujabb Nemzetközi Egyezményt a Nemzetek Szövetségének felhívása folytán a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulásának reményében szerződő félként, nem pedig utólagos csatlakozás alakjában írja alá. Ennek az újabb egyezménynek elfogadását Magyarország részéről már maga az a körülmény is eléggé megokolja, hogy az egyezmény csupán kiegészítése az 1904. évi május hó 18-án kelt Nemzetközi Megállapodásnak és az 1910. évi május hó 4-én kelt Nemzetközi Egyezménynek és célja a nőknek és a gyermekeknek még hatásosabb védelme. Az Egyezmény a bűntetőtörvények körébe vágó 2., 3. és 5. cikkeinek rendelkezései folytán törvénybeiktatásra szorul ós szükségessé teszi az 1908 : XXXVI. törvénycikk (büntető novella) egyes rendelkezéseinek megfelelő módosítását, minthogy az Egyezmény aláírásával Magyarország az Egyezmény idézett cikkeiben meghatározott kötelezettségek teljesítését is elvállalta. Az 1908 : XXXVI. törvénycikk módosítására vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza. E rendelkezések lényege az, hogy a 2. cikknek megfelelően a büntetőjogi védelem ezentúl .mindkét nemhez tartozó egyénekre kiterjed és a 3. cikkben vállalt kötelezettségnek megfelelően a büntető novella 43., 44. és 46< §-aiban említett húsz éves korhatár a huszonegyedik évre emelkedik s az előkészületi cselekmény m büntetés alá esik. A büntetőjogi védelemnek a férfinemre kiterjesztése főleg egyes tengerentúli országokban a mindkét nemhez tartozó gyermekekkel fűzött kereskedés ellen irányul. Bár ilyen üzelmek nálunk csak szórványosan fordulnak elő, az egyezmény 2. cikkében vállalt kötelezettség folytán a büntetőjogi védelmet a férfinemhez tartozó egyénekre is ki kell terjeszteni, mert enélkül nem lehetne megbüntetni az ily bűncselekményt külföldön elkövető, de nálunk kézrekerülő azokat az egyéneket, akiket a Btk. 17. §. 1. bek. értelmében más állam hatóságának nem lehet kiadni. A korhatár felemelésének indoka az, hogy legtöbb európai államban a nagykorúság korhatára a 21. év és ekként célszerűnek mutatkozott a védelem korhatárát erre a korhatárra felemelni. Magyarországra nézve ez annál indokoltabb, mert nálunk a nagykorúság korhatára a 24. év. Az egyezmény 3. cikkében foglalt kötelezettségnek a szóban lévő bűncselekmények elkövetésére létesülő szövetség megbüntetésével teljesen eleget teszünk, mert a kísérlet a büntető novella 43. §-áb'an mint befejezett cselekmény büntetendő, a bűntettek kísérlete a Btk. 65. §-ához képest mindig büntetés alá esik, a büntető novella 44. §-a pedig büntetni rendeli az ott meghatározott kerítés vétségének kísérletét is. Az előkészületi cselekmény büntetése megfelel a büntetőtörvénykönyv (1878 : V. t.-c.) hasonló elvi alapon nyugvó rendelkezéseinek. Az előkészületi cselekmény büntetés alá vonásának büntetőjogi indoka: a védett jogtárgy értéke és az előkészületi cse-