Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-329. Törvényjavaslat a társasház-tulajdonról

116 329. szám. menyek és berendezések jókarban tartásának a hitelezők szempontjából is fontos követelményei tekintetében. Különösen fontos a 9. §-nak rendelkezése, amely megtiltja, hogy bármely társtulajdonos, akár csak a saját külön tulajdonában levő építményrészen is, a többi tulajdonos beleegyezése nélkül lényeges változtatást eszközölhessen. Ennek a rendelkezésnek a közösségben levő tulajdonosok érdekeire nagy horderejét bővebben fejtegetni szükségtelen. Másik fontos körülmény az építmény, illetőleg építményrész fenntartási költségén felül azok egyéb terheinek viselésére irányuló kérdés megoldása. E részben a javaslat 10. §-a kisegítő rendelkezéseket állít fel, még pedig egész általánosságban, anélkül, hogy az építménynek egyes alkotórészeiről tenne említést, mint például a code civil 664. §-a, amely a főfalak, a tető, a padlózat ós a lépcsőzet fenntartási költségeinek viseléséről emlékezik meg vagy az olasz codice civile, amelynek (562. és 563. §§.) felsorolása némileg bővebb ugyan, de azért nem kimerítő. Ki kell még emelni, hogy a közös használatból származó jogviszonyok tekintetében, tehát a közös birtoklásra és rendelkezésre vonatkozóan is, a 12. §. értelmében a tulajdonra vonatkozó általános szabályokon felül az ingatlan közös tulajdonára, a szomszédjogra és a szolgalmi jogokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A javaslat tehát a közös dolog használati módja, az a feletti rendelkezés stb. tekintetében nem zárja ki azt, hogy a tulajdonostársak akár közös egyetértésben, akár szótöbbséggel hozott megállapodások alapján járjanak el. Mindazáltal célszerűnek mutatkozik, hogy az eljárás egyszerűsítése végett az érdekeltek a rendes adminisztratív tennivalók ellátására közös képviselőt rendeljenek, aki megbízatása körében önállóan járhasson el. Ezért a 11. §. ilyen közös képviselő kirendelését kötelezővé teszi azzal, hogy amennyiben eziránt a felek között békés megállapodás nem jöhetne létre, akkor ilyen képviselő kirendelését az illetékes járásbíróságtól lehessen kérni. A 13. §. indokairól már fentebb a 2. §. kapcsán volt szó. A 14. §. rendeleti szabályozásra ad felhatalmazást. A 15. §. a szokásos életbeléptető rendelkezést tartalmazza. Budapest, 1923. évi november hó 23. napján. J Dr. Nagy Emil s. h.

t m, kir. igazságügy minisster.