Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában

328. szám. 93 illetményeinél a fizetések rovatán 50,725.628 K. a lakáspénzeknél 493.820 K, összesen 51,219.448 K többkiadás áll elő, melyből azonban a családi pótlékoknál mutatkozó 14.720 K, a beszüntetett ruhaátalányoknál pedig 7.728 K, vagyis együttvéve 22.448 K megtakarítás levonása után a tulajdonképen i többlet 51,197.000 K. A fizetéseknél és lakáspénzeknél előirányzott összeg a létszámkimutatásban feltüntetett két apasztás figyelembevételével a tényleges állapotnak megfelelően vétetett számításba, s a felmerülő többlet az alkalmazottak illetményeire vonatkozólag érvényben álló általános rendelkezéseken alapul. Számításba van véve továbbá azoknak az előlépési lehetőségeknek megnyitása is, melyről a létszámkimutatásra vonatkozó jelentésünkben már megemlékeztünk. A jutalmak és segélyeknél mutatkozó 150.000 K többletet az indokolja, hogy egyrészt az előző évben előirányzott minimális öszszeg a mai viszonyoknak egyáltalában nem felelt meg, másrészt éppen a költségvetés realitása szempontjából célszerűnek látta a bizottság ezen összeg keretébe az évenként szokásos karácsonyi jutalmak összegét is felvenni. A főrendiház dologi kiadásainál a múlt évi 320.000 K-val szemben 8 millió korona van a folyó költségvetési évre előirányozva, tehát 7,680.000 K-val több. Ebből a többletből irodai és háztartási kiadásokra 950.000 K, nyomdai költségekre 340.000 K, egyéb dologi kiadásokra 190.000 K, az altisztek ruházatára pedig 6,200.000 K esik. A három első tételnél a többlet előirányzása a beszerzési árak nagymérvű megdrágulásában találja indokát ; az altiszti személyzetnek a szolgálati szabályzat értelmében járó egyenruházat kiszolgáltatását pedig nem tartván mellőzhetőnek, a bizottság szükségesnek látta erre nézve is a megfelelő fedezeti összegről gondoskodni. •A nemzetgyűlés kiadásait az 1922/23. évi előirányzat 100,963.000 K-ban állapította meg; ezzel szemben a jelen előirányzat 4.568,598.000 K-át tartalmaz, tehát 4.467,635.000 K-val többet. Ebből a többletből a személyi járandóságokra 3.773,257.000 K esik, a következő megoszlással: A képviselők, valamint a választott tisztviselők tiszteletdíjára 3.056,497.000 K, a rendszeres állandó illetményekre 650,441.000 K, a nem rendszeres és változó illetményekre 63,199.000 K, jutalmakra és segélyekre 3,120 000 K. A képviselői illetményeknek összege a fentebb I. pont alatt előterjesztett javaslatra alapítva van előirányozva, mely a múlt évi előirányzatban ezen a címen felvett hitelösszeghez képest 3.056,497.000 K többletet jelent. A nemzetgyűlés tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak rendszeres állandó illetményeinél mutatkozó többlet a fizetéseknél 605,099.360 K*áf, a lakáspénzeknél 7,021.200 K-át, a napidíjaknál 23,700.700 K-át, a béreknél 17,710.220 K-át, tehát összesen 653,531.480 K-át tesz ki; ellenben kevesebb irányoztatott elő a rub ail let menyeknél 2,969.100 K-val, a családi pótlékoknál 89.280 K-val, a működési pótlékoknál 32.100 K-val, vagyis együttvéve 3,090.480 K-val; a tiszta többlet tebát 650,441.000 K. A fizetéseknél, lakáspénzeknél, napidíjaknál és béreknél a létszámcsökkentés ellenére is mutatkozó többlet az általánosan érvényesült illetményemelésekben találja indokát, de némi részben hozzájárni ehhez az a körülmény is, melyről a létszámcsökkentéssel kapcsolatosan már szintén megemlékeztünk, hogy t. i. az Országházon folyamatban levő nagyobb helyreállítási munkálatokkal kapcsolatosan egy építésvezető paliéri állás, továbbá egy anyagraktárkezelői állás szervezése vált szolgálati érdekből szükségessé, s végül a szolgálatvezető felügyelő ós szolgálatvezető altisztek részére a II. oszt. műszaki altisztekkel egyenlő javadalmazású állásokat kellett megnyitni. A nem rendszeres és változó illetményeknél mutatkozó többletből a ren-