Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-323. Jelentés a nemzetgyűléshez a vagyonváltságról szóló I. törvény és a vagyonváltságról szóló II. törvény alapján 1923. évi június hó végéig befolyt vagyonváltságról
323. szám. 3 Nachweise Bureau« által 1917. évben hadifogolycélokra : a svéd Enskilde banknál felvett 1,400.000 svéd korona kölcsön kamataira és törlesztésére kifizettetett 93,333 605 K, a Dan ska Landsmanns banknál felvett 2,000.000 dán korona kölcsön kamataira és törlesztésére kifizettetett ........... 126,336.217 K. d) Ugyancsak az 1921 : XV. t.-c. 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a békeszerződés értelmében létesítendő állami hadianyaggyár költségeire kifizettetett 200,000.000 K. e) Az 1921 : XXXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt felkatalmazás alapján az állami lakásépítő akció céljaira * kifizettetett 460,000.000 É. f) Az 1921 : XXXIV. t.-c. 18. §-ában nyert felhatalmazás alapján a nemzeti hadsereg felszerelésének költségeire kifizettetett ' '. ... . . 1.495,881.099 K. Összesen ... 2.949,550.921 K. Az 1923. évi január hó 23-án 160. sz. a. beterjesztett jelentésemben foglaltakra való tekintettel még a következőket kell jelentenem : Az 1921 : XXXIV. t.-c. 6. §-a értelmében a »Magyar Lőporgyár Üzem r.-t.« építési és beruházási költségeit a vagyonváltságból kellene fedezni s viszont a magyaróvári lőporgyár értékesítéséből befolyó összegeket a vagy onváltság-be vételeknél kellene elszámolni. Ezen a címen az előbb említett jelentésem I. B. c) pontja szerint 93,000.000 K kiadás a vagyonváltság terhére el is számoltatott. A lőporgyár értékesítéséből azonban eddig még semmi sem folyt be. Minthogy a vagyonváltságról szóló I. törvény alapján befolyt bevételek már az előbb kimutatott kiadásokkal kimerittettek s így az itt említett célra fedezetet nem nyújtanak, a már elszámolt összegeket is a költségvetés megfelelő rovatára vitettem át, s legközelebb a törvényhozás felhatalmazását fogom kérni arra, hogy egyrészt a lőporgyár felállítására szükséges kiadásokat a költségvetés megfelelő rovatán számolhassam el, másrészt, hogy az értékesítésből befolyó bevételeket is a költségvetésben egy a kiadással korrespondeáló rovaton számolhassam el. Az 1923. évi január hó 23-án 160. szám alatt tett jelentésem f. B. pontjának utolsó bekezdésében, illetve a II. B. 3. pontjában foglaltakra nézve bejelentem, hogy azoknak a kiadásoknak, amelyek a fent kimutatott összegeken kívül az 1922 : XXVII. t.-c. 9. §-ának életbelépte előtt, a vagyonváltság bevétele terhére számoltattak el, az állami költségvetés megfelelő rovataira való átszámolása iránt intézkedtem. Ily módon a vagyonváltságról szóló I. törvény alapján befolyt összegek teljesen elszámoltattak. A még kimutatott felesleget egyelőre nem számolhattam el, mert az úgynevezett tárcarészvények után fizetett s az 1922 : XV. t.-c. 20. §-a értelmében visszatérítendő összegek fedezésére lehetnek szükségesek. Rá kell végül még mutatnom arra is, hogy az 1922:1. t.-c. 11. §-ában foglaltak szerint a budapesti országos kereskedelmi és ipari kikötő létesítésének költségeit is a vagyonváltság bevétele terhére kellett volna elszámolni. Tekintettel azonban arra, hogy a vagyonváltságról szóló I. törvény alapján befolyt jövedelem a fent kimutatott összegekkel teljesen kimeríttetett s az 1922 : XXVII. t.-c. 9. §-a a vagyonváltságról szóló II. törvény alapján befolyó jövedelmek rendeltetó1*