Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-282. Törvényjavaslat pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről

282. szám. 47 A javaslatnak csak az igazságtalanságok megszüntetése a célja, de nem kíván a mostani helyzettel szemben az ellenkező végletekbe átcsapni és alkalmat adni arra, hogy az új jogszabály alapján az adós kerüljön méltánytalanul súlyos helyzetbe. II. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. Ez a §. meghatározza a tartozásoknak azt a körét, amelyre a törvény rendelkezései kiterjednek és kimondja azt is, hogy a törvény rendelkezései minden korlátozás nélkül csupán az életbelépés napját követő időben lejáró pénztartozásokra nyernek alkalmazást. A törvény hatálya alá tartozó pénztartozások után jövőre nem lesz helye az eddigi törvények értelmében járó késedelmi kamatnak, hanem e helyett kártérítést kell az adósnak fizetnie. A 2. §-hoz. A törvényjavaslat a hitelezőnek azt a kárát kívánja megtéríteni, amelyet a pénztartozás késedelmes fizetése következtében szenved. Ez a kár rendszerint elmaradt haszon alakjában fog jelentkezni. A kár bizonyítása azon« ban nehéz feladat, és még nehezebb az elmaradt haszon pontos kimutatása, bár a polgári perrendtartás (1911 : I. t.-c.) 271. §-ában gondoskodik arról, hogy a bíróság a felek részéről ajánlott bizonyítás sikertelensége esetében szabad belátása szerint állapíthassa meg a kár mennyiségét. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a hitelező károsodása csak akkor ér véget, amikor az adós valóban fizet, ez pedig nem a jogerős ítélet hozatalakor következik be, hanem esetleg csak a végrehajtási eljárás befejeztével, amelynek tartamát a bíró nem láthatja előre és ígj az azalatt előálló kárt az ítéletben nem ítélhetné meg. Mindezek folytán a kártérítés mennyiségének meghatározásában az eset körülményeitől független határozott mértéket kell keresni, amely egyfelől megfeleljen a* mai gazdasági viszonyok nyújtotta tőkegyümölcsöztetési lehetőségeknek, másrészt pedig úgy legyen megállapítva, hogy a megtérítés a végrehajtási eljárás alatt is egészen a tartozás kiegyenlítéséig folytatódjék. Erre a célra leginkább a tőke százalékában kifejezett és az idő telesével növekvő, a tőke után hetenkint vagy havonkint 'járó bizonyos százalékban kifejezett kártérítési összeg felel meg. Nem mutatkozott mégsem célszerűnek az, hogy ezt a százalékot a törvény határozza meg, mert a gazdasági viszonyok állandó hullámzást mutatnak és ezért helyesebb a százalék számszerű meghatározását a tőrvény életbelépésével egyidejűleg kibocsátandó és szükség esetében módosítható minisztériumi rendeletre bízni. Ez a heti vagy havi összeg azonban egyes esetekben elviselhetetlen terhet jelenthet a késedelmes adósra és esetleg tönkre tételét eredményezhetné. Előfordulhat, hogy az adós késedelme nem volt vétkes. Nem tud fizetni pl. azért, mert külföldön tartózkodott és határzár vagy előre nem látott más gátló