Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról
26 \ 281. szám. ilyenképpen történt alakulása súlyosan érinti a magyar bortermelés érdekeit, mert a volt Monarchia 1918-ban bekövetkezett összeomlásáig a magyar bortermés kivitelre került része csaknem teljes egészében az osztrák tartományokban — a mai utódállamok területén — került piacra. A 60 arany koronás prohibitiv behozatali vám — amely többet tett ki, mint egy hektoliter magyar Commerz bor átlagos ára : - a közQs vámterületen lehetetlenné tette a nyugati és déli nagy bortermelő államóknak borainkkal szemben való versenyét és így a magyar bor biztos és vámmentes elhelyezést talált a közös vámterületen belül. A külső tényezők fentebb kifejtett változása annál súlyosabban nehezedik a borértékesítésünkre, mert a magyar bortermelés és kereskedelem az értékesítés fenti biztos és kényelmes alapjára támaszkodva, nagyban és egészben figyelmen kívül hagyta a többi behozatalra szoruló európai államok piacait és azok a magyar borra nézve megszervezeüenül maradtak. A magyar borok értékesítési lehetőségeit azonban nemcsak a vámközösség megszűnéséből és az utódállamok gazdasági politikájából támadt nehézségek rontották, hanem ezekkel egyidejűleg sűlyosodik reá a trianoni béketerület és lélekszám csonkításából fakadó helyzet is. A termelésre és értékesítésre ható tényezők belső vonatkozásban történt megváltozását világosan szemlélhetővé teszi az alább kiragadott egykét statisztikai adat. A trianoni béke területcsonkítása folytán Magyarország területe 325.411 négyzetkilométerről 91.000 négyzetkilométerre sorvadt; lakosságának közel 20 milliót kitevő száma pedig 8 millióra csökkent. Csonka-Magyarország területén a régi nagy Magyarország 564.850 holdnyi beültetett összes szőlőterületéből cca 370.000 holdnyi termő szőlőterület maradt. Tehát a míg a szenvedett terüietcsonkítás folytán elvesztettük a terület és lakosság és ezzel együtt a belső fogyasztói piac 2 /s részét, addig a cson'kaország határain belül megmaradt a beültetett szőlőterület több mint % része. A csonkaország határain beiül tehát a belső piac és termelés közötti viszony terén bekövetkezett' eltolódások fordított arányt mutatnak s ebből következik, hogy . Csonka-Magyarország bortermelői jellege fokozódott. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján kimutatható, hogy a hazai piac a magyar bortermelésnek alig 50%-át képes felvenni és így a hazai fogyasztás szempontjából fölösnek mutatkozó 50°/o-oí vámkülföldön kell értékesíteni. Nemzetgazdasági szempontból nagy jelentősége van annak, hogy a bortermelés eme fölös 50%a biztos elhelyezést találjon a vámkülföldön, mert egyébként ezt a termelési ágat fenyegető súlyos rázkódtatásokat elhárítani nem lehetne. Az általános közgazdasági életre sem maradhatna hatástalan, ha a bortermelést, mint a nemzeti vagyon és jövedelem egyik tekintélyes tényezőjét, az ország őstermelő lakossága nagy °/o-ának megélhetési és kereseti forrását ma már nemcsak fenyegető, de tényleg veszélyeztető általánosan ismert súlyos helyzetéből kiragadni nem lehetne. A bortermelés súlyos helyzetét a kivitel pangása, illetőleg a vámkülföldön való értékesítés terén fennálló nehézségek okozzák. Ezen nehézségek a fent elmondottakon kívül jórészt onnan származnak, hogy a magyar bornak — a vámkülföldön való értékesítésénél — az ezidőszerint érvényben levő bortörvény egyes rendelkezései folytán sok oly nehézséggel kell megküzdenie, mely rendelkezései a mai gazdasági helyzetünkben már meg nem felelőnek bizonyulnak; a külföldi piac igényeihez való alkalmazkodást megnehezítik, illetve csaknem lehetetlenné teszik. Nagy figyelemmel voltam arra, hogy ez a javaslat ezeket a nehézségéket eloszlassa, és lehetővé tegye, hogy a szükségképpen külföldön értékesítendő készletek a kedvezőbb éghajlatú és termelési viszonyokkal rendelkező európai államok borai támasztotta verseny dacára elhelyezhetőklegyenek. Ebből, a szempontból a javaslat összes intézkedéseit azok az
