Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-319. Törvényjavaslat tejtermékeknek állami ellenőrző jeggyel ellátásáról

319. szám. 295 Ezért dacára tetemes állami támogatásnak, amelyet részben közvetlen szubvenciók, részben magas exportprémiuniok alakjában nyújtottunk, tejgazdaságunk intenzív fejlődésnek indulni nem tudott. E tapasztalatainkon kívül azonban azt is látjuk, hogy csak azok az államok állják meg a versenyt a tejtermékek világpiacain, s egyúttal csak ott tud a tejgazdaság igazi virágzásnak indulni, ahoi oly törvényes intézkedéseket léptettek életbe, mellyel a piacra vitt árúik minőségét biztosították, miként Hollandia, Dánia, Svédország és újabban Finnország. Tejgazdaságunk jövő fejlődésének biztosítása érdekében tehát múlhatatlanul szükségesnek tartottam az említett államokhoz hasonló törvényes intézkedést inaugurálni, melynek egyik részét ez a javaslat képezi. A javaslat 1.-pontja állami ellenőrzőjegy bevezetését és alkalmazását állapítja meg. Az ellenőrzőjegy célja, hogy a vevő előtt az állam tekintélyével bizonyítsa, hogy a termék állami ellenőrzés alatt készült és minősége bizonyos fokozottabb követelményeknek megfelel. A fentebb említett államok tejtermékeik hírnevét ugyanígy ellenőrző jegyek alkalmazásával alapították meg és tartják fenn. A 2. §. megállapítja, hogy ki kaphat és ki nem kaphat állami ellenőrző jegyet. Külföldi fokozottabb igényeknek megfelelő minőségű tejtermékeket csak tiszta, jól -felszerélt telepen és kellő szakértelem mellett lehet előállítani, ezért kellett ezt e szakaszban biztosítani. Az ellenőrzőjegy használatának engedélyezésénél különösen figyelembe kell venni a jogosított megbízhatóságát, mert nem szabad az állam tekintélyét kockára tenni azáltal, hogy megbízhatatlan egyének, esetleges visszaélései vagy mulasztásai miatt csorbát szenvedhessen. Ez.ért szükséges azok engedélyezésénél a javaslat 2. §-ában foglalt intézkedéseket szem előtt tartani és kell a használat megvonhatását a 6. §-ban foglalt esetekre megengedni. A 3. és 5. §§ a feltétlenül szükséges ellenőrzést állapítják meg. Ennek részletes módozatait a törvénybe lefektetni nem lehet, mert annak alkalmazkodni kell a viszonyok esetleges változásaihoz. Az ellenőrzés a kincstárra terhet nem fog róni, mert annak költségeit az érdekeltek szívesen viselik, nagy anyagi előnjáik származván abból, hogy az ellenőrző jegy használhatása által hírnevük tetemesen emelkedik s árújuk értéke lénj^egesen megnövekszik. Az ellenőrzés költségei egyébként előreláthatólag oly alacsonyak lesznek, hogy azok az árú emelkedésével szemben alig jönnek tekintetbe. A visszaélések kizárása és az ellenőrzés hatályossága kívánja az 5. §. 2. és 3. pontjaiban letett rendelkezéseket. A 4. §. először az ellenőrző jegy külső kinézósét jelöli meg, szükségesnek tartottam ezt úgy megállapítani, hogy az árú magyar származása abból azonnal kitűnjék, mivel pedig a világpiacon tejtermékek legnagyobb fogyasztója Anglia s egyik legelterjedtebben használt nyelv az angol, célszerűnek véltem a köriratot angolul is reávezetni. Közokirat jellegűnek kellett e jegyet minősíteni, mert tényleg állami bizonyítvány arról, hogy az árú mily minőségű. E § 2. és 3. pontjában foglalt tilalmak azért szükségesek, hogy az ellenőrző jegy sértetlensége és feltűnő volta biztosíttassék. Az ellenőrző jegynek a csomagoláson való feltüntetése azért szükséges, hogy a vevő már kívülről a csomagolás felbontása nélkül láthassa, hogy az árú ellenőrző jeggyel el van látva. E jegy ugyanis a vajnál finom papírlap, mely közvetlen a vajra téve azonnal elázik, miáltal annak levétele vagy alatta az árú kicserélése a jegy megsértése nélkül lehetetlen. Ez esetben azonban a csomagolt árúnál kívülről nem lclut felismerni, hogy van-e rajta állami