Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-315. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazással üldözendő rágalmazás miatt feljelentett Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
276 315. szám. 315. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazással üldözendő rágalmazás miatt feljelentett Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a következő tényállás alapján. Cegléd rendezett tanácsú városban folyó évi július hó 29-én nemzetgyűlési képviselőválasztás volt. Az egyik képviselőjelölt támogatása céljából folyó évi július hó 15-én Cegléden megjelent Ulain Ferenc budapesti lakos nemzetgyűlési képviselő, aki nyilvánosan, nagy néptömeg előtt, a következő kijelentéseket tette: »Csak ilyen pénzügyi politika mellett lehetséges az, hogy megtörténhessék, ami a legközelebbi hetekben megtörtént, hogy amikor a Magyar Általános Hitelbank két papirosát az Intereximet és a M. F. T. R.-t a tőzsdére bevezette, a közéleti férfiak és képviselők, ezenkívül a kommittensei közt közel háromszázmillió koronát osztott ki nyereségként.« Hogy a gyanúsított tényleg ezeket a kijelentéseket tette, bizonyítva van a nemzetgyűlés folyó évi július hó 18-án tartott 157. üléséről felvett jegyzőkönyvről készült és a csatolt napló 260. és 261-ik oldalain olvasható ama beszéd által, amelyben Ulain Ferenc elismerte, hogy szószerint ezeket a kijelentéseket használta Cegléden folyó évi július hó 15-én. A folyó évi július hó 18-án tartott nemzetgyűlésen Ulain Ferencet illetékes helyen felszólították annak megmondására, hogy kik azok a képviselők, akik a Magyar Altalános Hitelbanktól a nevezett két papir tőzsdei bevezetése alkalmával közel háromszázmillió koronát kaptak a nyereségből nyereségként. Ulain Ferenc azonban a felhívásnak eleget nem tett és egyetlen képviselő nevét sem mondotta meg, illetőleg senkit sem nevezett meg olyan gyanánt, akire a ténybeli állítását vonatkoztatta. A használt kifejezés, illetőleg ténybeli állítás azonban nemcsak a nem-