Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

299. szám. 185 Özönlése elősegíttessék, ami, tekintettel arra, hogy a központ feladatainak ellátására igen nagy tőkére szorul, kívánatos is. A 9—13. §§ a központnak a tagszövetkezetekkel szemben biztosított felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét szabályozzák. A központ jogot nyer arra, hogy a tagszövetkezetek igazgatóságaiba és felügyelőbizottságaiba egy-egy tagot kinevezzen (9. §.), hogy így a szövetkezet üzletvitelére közvetlen be­folyást gyakorolhasson és azt állandó ellenőrzés alatt tarthassa. Jogot nyer továbbá arra, hogy azt a tagszövetkezetet, amely üzletrésztőkéjének felét el­vesztette ós a be nem fizetett üzletrészeket záros határidőn belül befizettetni nem tudja, tehát életképtelennek mutatkozik, felszámoltathassa (10. §.), hogy oly esetben, mikor a felügyelőbizottság törvénybe vagy alapszabályokba ütköző intézkedések, súlyos mulasztások vagy visszaélések miatt a közgyűlést összehívja, vagy ha a központ az igazgatóság tagjainak vagy a cégvezetőnek a szövetkezet eredményes működését veszélyeztető magatartásáról szerez tudomást, a tagszövetkezet igazgatóságát vagy annak egyes tagjait, vagy a cégvezetőt felfüggessze (12. §.), hogy oly esetben, amikor a csődnyitás fel­tételei fenforognak, a csőd elrendelését kérhesse. A központnak a tag­szövetkezetek önrendelkezési jogába való ily messzemenő beavatkozási jogát egyrészt a központnak a tagszövetkezeteknól fennálló nagy tőkeérdekeltsóge, másrészt a tagszövetkezeteknek hátrányos üzletkötésektől, * helytelen üzlet­viteltől való megóvása és közvetve a tagszövetkezetekbe tömörült iparosság károsodásának megelőzése teszi szükségessé. Ezért méltányos a törvény­javaslatnak az a rendelkezése (11. §.), hogy a központnak az ellenőrzés és felügyelet gyakorlásából kifolyólag felmerülő költségeinek fedezéséhez a tag­szövetkezetek vagyoni erejükhöz képest hozzájáruljanak. Ha valamely szakipari szövetkezet saját elhatározásából számol fel, a felszámolás befejezése után a tartalékalapból még fenmaradó összeg 50°/o-át az Iparosok Országos Központi Szövetkezete külön és rendes tartalékalapjá­nak növelésére kell fordítania (10. §.). Ez azért móltányos, mivel a szövetkezet anyagi megerősödését, ami a felszámolásnak kedvező lebonyolítását lehetővé tette, a központ gondozásának köszönheti. A 14—15. §§ végrehajtás, csőd vagy csődönkívüli kényszeregyessóg esetében, továbbá lejált követelések tekintetében elsőbbségi jogot és kielégí­tési előnyöket biztosítanak a központnak a tagszövetkezetekkel szemben, amit a központ által a szövetkezetek részére teljesítendő nagymérvű hitele­zések kockázatának enyhítése indokol. Nemcsak a tagszövetkezetekkel szemben, hanem a mások ellenében fenn­álló követelések értékesítését is megkönnyíti a 7. §., amely a központ könyvei­nek és ezek alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatainak kiváltságos bizonyító erőt biztosít. 16-17. §§. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének belső szervezetét ós ügyvitelét az alapszabályok állapítják meg. A közérdekű célok, melyeket a központnak szolgálnia kell ós az állam nagymérvű vagyoni érdekeltsége hozzák magukkal, hogy az alapszabályok ós azoknak módosításai a keres­kedelemügyi, pénzügy- ós igazságügyminisztereknek együttes jóváhagyása alá esnek, melynek hiányában azok a cégjegyzékbe be sem vezethetők. (16. §.) Az 1922 évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet. • 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom