Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről
182 299. szám. rában és látnak "el hitellel. Azokon a helyeken ugyanis, ahol ily vegyes hitelszövetkezetek vannak, nem elég nagy az iparosok száma ahhoz, hogy önálló életképes hitelszövetkezeteket alakítsanak. Ha tehát az iparosok hitelszövetkezeti szervezése különválasztatnék a gazdákétól, ez gyakran az iparosok hátrányára szolgálna. Az 1. §-ban továbbá felhatalmazást nyer a pénzügyminiszter arra, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete tőkéjéhez az államkincstár terhére 30 millió korona névértékű üzletrész átvételével járuljon hozzá, azonfelül a rendes tartalékalap gyarapítására 70 millió korona névértékű pénztárjegyet bocsásson az intézet tulajdonába, mely utóbbiak 5%-kai kamatoznak, a hadinyereségadó (nyereségtöbblet adó), valamint a tőkekamat- és járadékadó alól mentesek és az államkincstár által névértékben 10 millió koronát kitevő részletekben óvenkint szeptember 15-én váltandók vissza. Végül feihatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államkincstár által átvett 30 millió korona névértékű alapítványi üzletrósz után járó alap szabályszerű nyereségrészesedésről 1.0 éven át az intézet javára lemondjon. Az átengedett nyereségrészesedésnek 10°/o-át, de évenkint legfeljebb 300.000 koronát az első szervezés költségeire kell fordítani, a nyereségrészesedés többi része pedig a mérlegszerű veszteségek fedezetére szolgáló külön tartalékalap létesítésére ós gyarapítására szolgál. Meg kelL jegyeznem, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete részére, tekintettel arra, hogy saját tőkéi a rohamosan emelkedő árak mellett üzleti forgalmának lebonyolítására elégtelenek voltak, addig is, míg a részére a jelen törvényjavaslatban kilátásba vett állami támogatás birtokába juthat, ezen állami támogatás terhére előlegek engedélyeztettek. Nevezetesen a pénzügyminiszter alapítványi üzletrészek jegyzésére 2 részletben összesen 30 millió korona előleget folyósított az intézetnek. Azonfelül a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján kötelező ígéret tétetett arra nézve, hogy a törvényhozás hozzájárulásának kieszközlése után 30 millió korona névértékű, állami pénztárjegy fog az Iparosok Oiszagos Központi Szövetkezetének átengedtetni. Ezen — egyelőre eszményi — pénztárjegyekre a Pénzintézeti Központ előleget folyósított, minthogy vele szemben a pénzügyminisztérium részéről az a kötelezettség vállaltatott, hogy amennyiben ezek a pénztárjegyek, amelyek az 1922., 1923. és 1924. évben egyenlő részletekben mindenkor szeptember 15-én válnak esedékessé, addig kibocsáthatók nem lennének, az egyes esedékességi időpontokban 10—10 millió korona fog a Pénzintézeti Központnak kiutalványoztatni. Ez alapon az 1922. évi szeptember hó 15-ón esedékessé vált 10 millió korona a Pénzintézeti Központnak már ki is utalványoztatott. A kibocsátandó pénztárjegyeknek 40. millió koronát tevő további része tehát 1925., 1926., 1927. és 1928. év szeptember hó 15-én fog esedékessé válni. Úgy a folyósított 30 millió korona előleg, mint az említett és részben már visszaváltott állami pénztárjegyek a fentiek szerint nyújtandó 30 és illetve 70 millió korona állami támogatás keretében fognak elszámolást nyerni. Végül megemlítendő, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete még az 1920. év első felében a kereskedelemügyi tárca részéről is támogatásban részesült. Ugyanis a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján az országos iparalap terhére az Iparosok Országos Központi Szövetkezeténél 3 millió korona névértékű üzletrész jegyeztetett, amivel szemben az intézet feladatává tétetett, hogy úgy a szövetkezetekbe tömörült, mint a még szövetkezeteken kívül álló kézmű-, kis- és közópiparosok részére a szükséges
