Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

299. szám. 165 18. §. Olyan ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezet (szakipari szövetkezet),, amely a jelen törvény által biztosított kedvezményekben részesülni kíván, csakis az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, ha az alakuló szövetkezet közgyűlése útján kijelenti, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belép és a belépő nyilatkozatot a Központ igazgatósága elfogadja. ^ Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének az előbbi bekezdésben említett közreműködése annak ellenőrzésére is kiterjed, hogy a megalakuláskor a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII t.-c.) és a jelen törvény rendelkezései megtartassanak. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete az ilyen közreműködést meg nem tagadhatja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereskedelemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye. 19. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belépő szakipari szövetkezet alakuló közgyűlését az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kiküldöttje vezeti. A közgyűlés határozatképességéhez legalább hét aláíró jelenléte szükséges. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelenlévő tagok általános szótöbbsége szükséges. Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a cégbejegyzési kérvényt a kiküldött is aláírja. A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan fel kell tüntetni, hogy a szövetkezet mint az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagja alakult meg. 20. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szakipari szövetkezet üzletrészei után kamatot fizetni nem szabad. A szövetkezet évi mérlege szerint mutatkozó tiszta nyereségből tíz °/o-ot rendes tartalékalap képzésére és növelésére kell fordítani. A tiszta nyereségnek az a része, mely a rendes tartalékalapra, továbbá az igazgatóság és a fel ügyelőbizottság tagjainak javadalmazására fordított összeg levonása után még fenmarad, osztalékképen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, úgy azonban, hogy ae osztalék öt °/o-ot meg nem haladhat. Kivételesen, indokolt esetben a Központ hozzájárulásával magasabb osztalék is fizethető, azonban csak abban az esetben, ha a szövetkezet az öt °/o-os osztalék kielégítése után még fennmaradt nyereség harminc °/o-át a Központnak iparfejlesztő célokra szolgáló alap létesítésére, illetőleg gyarapítására beszolgáltatja. A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a rendes tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között az üzleti óv elejéig jegyzett üzletrészek arányában osztandó fel és hajtandó be.