Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-287. A nemzetgyűlés pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyéb kapcsolatos intézkedésekről" szóló 276. számú törvényjavaslat tárgyában

110 287. szám. 11. §. Az alább felsorolt egyes vármegyék közigazgatása — a törvényhatóságok területeinek általános rendezéséig — ideiglenesen egyesíttetik. A közigazgatásilag egyesített vármegyék elnevezése, szókhelye ós járá saiknak száma a következő: 1. »Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Győr, járásaiknak száma öt; 2. »Esztergom és Komárom közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Esztergom, járásaiknak száma három; 3. »Nógrád és Hont közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Balassagyarmat, járásaiknak száma hót; 4. »Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Miskolc, járásaiknak száma hét; 5. »Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyesített vármegyék« ; székhelyük Mátészalka, járásaiknak száma öt; 6. »Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Nyíregyháza, járásaiknak száma kilenc; 7. »Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyesített vármegyék«; székhelyük Makó, járásaiknak száma hat. Abaúj-Torna ós Zemplén vármegyék területén a kizárólag állami igazgatási tennivalókat két vagy több vármegyére kiterjedő hatáskörrel bíró állami hatóságok látják el. 12. §. A közigazgatásilag egyesített vármegyéket közigazgatási szerveik szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az egyesített vármegyék együtt alkotnának egy-egy vármegyét. Az egymással közigazgatásilag egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága az egyes vármegyék ama legtöbb adót fizető ós válasz-* tott bizottsági tagjaiból alakul, akiket tagsági joguk gyakorlása személyük szerint ma is megillet, tekintet nélkül arra, hogy adóalapjuk vagy választó kerületük hol fekszik. A legtöbb adót fizető és a választott bizottsági tagok száma közt mutatkozó egyenlőtlenség kiküszöbölése iránt a belügyminiszter rendelettol intézkedik. Az előbbi két bekezdés rendelkezései a közigazgatásilag nem egyesített, de területükben megcsonkított vármegyékre is irányadók. A közigazgatásilag egyesített egyes vármegyék törvényhatósági bizottságainak működése a közös tör vényható sági bizottság megalakulásával megszűnik. A közigazgatásilag egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága megalakítja a közös közigazgatási bizottságot, ennek választmányait és a jogszabályok értelmében megalakítandó egyéb választmányokat és bizottságokat. Ezeknek megalakulásával a közigazgatásilag egyesített egyes vármegyék törvényhatósági bizottsága által alakított bizottságok és választmányok tagjainak megbízása megszűnik.