Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-287. A nemzetgyűlés pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyéb kapcsolatos intézkedésekről" szóló 276. számú törvényjavaslat tárgyában
102 287. szám. intézkedését, amely szerint Zemplén és Abauj-Torna vármegyék közigazgatásilag egyesíttetnek — megváltoztatta az együttes bizottság, engedve a területi, közlekedési és népességi viszonyok által nyújtott indokoknak. Egyidejűleg kimondotta, hogy az idevágó állami hatóságok ez utóbbi önkormányzati testületek területén a szükséghez képest több törvényhatóság területére is hatáskörrel birhatnak. A közigazgatásilag egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága, közös közigazgatási bizottsága és egyéb önkormányzati hatósági szervek megfelelő alakítására nézve szintén intézkedéseket kellett tenni, amihez képest az eredeti javaslattal szemben megfelelő módosítások történtek. Miután a kormány elérkezettnek látta az időt, hogy Gyöngyös város építkezési kormánybiztosi intézménye megszüntettessók, javaslatára megfelelő intézkedéseket fogadott el a bizottság. A III. fejezet az önkormányzati testületek, alkalmazottak létszámának csökkentését szabályozza. Idevonatkozólag szükségesnek tartotta a bizottság, hogy az eredeti javaslattal szemben az önkormányzati és helyi érdekek fokozottabb kidomborítása céljából a belügyminiszter köteles legyen a helyi hatóság fejei és az önkormányzat képviseletéből választott 6 tagból álló bizottság véleményét meghallgatni, akiknek kellő véleményadása után rendelkezhetik a belügyminiszter a létszámcsökkentés következtében megürült állások betöltése céljából egyes tisztviselők áthelyezése kérdésében is. A IV. fejezet a létszámcsökkentés folytán a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörében szükséges rendelkezéseket tartalmazza. Az eredeti javaslat felhatalmazza a minisztert, hogy előírt körülmények fenforgása esetén a tanítók és tanárok számát államsegélyes intézeteknél megfelelőképen apaszthassa, mely intézkedéssel szemben biztosítani kívánta a bizottság az iskolafentartó hatóságok előzetes meghallgatását s a tankötelesek létszámának megállapításához pedig a háború következtében beállott szaporodás csökkenése okából a tankötelesek 10 évi átlagos számát jelölte meg zsinórmértékül. Legfontosabb újítást tartalmaz a tanügyi közigazgatás rendelkezései között, hogy az állami és községi óvónőket és elemi népiskolai tanítókat a főispán nevezi ki. Az együttes bizottság idevonatkozólag olyan módosított indítványt fogadott el, hogy ez az intézkedés a tanügyi közigazgatás szervezetének végleges rendezéséig marad érvényben és a tanfelügyelő javaslata alapján megy végbe, köteles lévén a főispán, aki ezen jogot, mint a közigazgatási bizottság elnöke gyakorolja, a kinevezéseket ós áthelyezéseket a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésen bejelenteni. Mindezek elfogadásával kidomborítani óhajtván azon körülményt, hogy az idevágó intézkedések nem egy végleges reform céljából történtek, hanem a létszámcsökkentés keresztülvitele érdekében, megfelelő módozatkópen és ez nem jelent végleges közigazgatási reformot, miért is ezeknek alapvető megoldása az általános közigazgatási reform keretében fog megtörténni. Az eredeti javaslat kiegészítósekópen az állami ós nem állami tanítók és óvónők nyugdíjügyeinek rendezését illetőleg az elkerülhetetlen szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételére felhatalmazást ad a kormánynak, még a vonatkozó törvény rendelkezésével szemben is. Az egész bizottsági tárgyalás folyamán csaknem minden felszólalás kiterjeszkedett arra, hogy az elbocsájtandó tisztviselőknek a gazdasági életben való mielőbbi elhelyezkedését elő kell mozdítani. Ezen cél megközelítése érdekében fogadott el a bizottság a záró rendelkezések között egy új 23.