Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226. szám. 87 azt, hogy az elszámolás közvetlenül a harmadik személlyel történjék, hacsak ez az államkincstárt nem hozza lényegesei] kedvezőtlenebb helyzetbe. Egyébként az ilyen viszonyokra a 36. és 37. §§-ok nyújtanak megfelelő szabályozást. A 19. g-hoz. A szembenálló Hivatallal már elszámolt követelés érvényesítését az adóssal szemben az államkincstárra kell bízni, amelynek képviseletében legcélszerűbben az ügyeket ós a vonatkozó viszonyokat tüzetesen ismerő magyar Hivatal járhat el. A 20. §-hoz. Az általános — 32 évi — magánjogi elévülés ebben a vonatkozásban bizonyára túlhosszú volna; a Tj. az elévülési időt megfelelően megrövidíti: a kincstár követelései tíz, az ügyfélé pedig öt év alatt évülnek el. A 21—22. §§-okhoz. A Tj. II. fejezete (21 — 34. §§.) kizárólag hatásköri ós eljárási szabályokat tartalmaz. A hatáskör kérdésében a Tj. rendszere az, hogy szabály szerint a törvény alkalmazása körében felmerülő ügyekben a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal jár el. Ez a szabály azonban csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben akár a mag}^ar állampolgártól követelhető szolgáltatás mértékét, akár a magyar állampolgárnak járó térítés vagy kártalanítás mérvét a törvény, egységesen, jogszabály alakjában állapítja meg, ahol tehát pusztán a szabálynak a konkrét esetre való alkalmazásáról van szó. Ellenben azokban az esetekben, amelyekben a belső elszámolás során a magyar állampolgártól követelhető szolgáltatás, vagy valamely kedvezmény mértékének vagy módjának megállapítása szabad mérlegelés tárgya, illetve az eset körülményeitől ós a méltányosságtól tehető függővé, rendszerint a Hivatal mellett szervezett Döntőbizottság jár el. Az olyan esetekben, amikor a belső elszámolásban érdekelt magyar állampolgár vagyoni ós egyéni viszonyainak ismerete szükséges, célszerű német és osztrák mintára az érdekelt szakköröket bevonni, amelyek ilyen esetekben a szakma és az érdekelt viszonyairól a legmegfelelőbben nyújthatnak felvilágosítást. A német törvény az ilyen ügyek előkészítését egyenesen az érdekképviseletek szövetségeire bízza. A 23--24. §§-okhoz. A Döntőbizottság öttagú tanácsokban határoz, amelyben, az elnököt beleértve, három,* tényleges állami szolgálatban álló ós két, az érdekképviseletek köréből kinevezett tas foglal helvét.