Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról
226. szám. 81 állampolgároknak azok az igényei, amelyek abból erednek, hogy valamely Szövetséges és Társult Hatalom az igénylők valamely javát, jogát és érdekét zár alá vette és a 232. cikk értelmében felszámolta, és ezek ellenértékét a Magyar Hivatal javára írta. A valutaköveteléseket mind a Reichsausgleichsgesetz, mind pedig a Vorkriegsschuldengesetz eredeti valutában folyósítja a német vagy osztrák hitelezőnek. A Tj. is elvben erre az álláspontra helyezkedik. A szóbanforgó követelések kifizetése céljából a Tj. állami kötelezvények kibocsátását tervezi, ametyek bemutatóra szólnának, 3"5°/o-kal kamatoznak, és legfeljebb 20 év alatt sorsolás útján törlesztendők. Előrelátható, hogy az Állami Kötelezvények, túlnyomó részt a magyar clearing hivatallal szemben való fizetésekre fognak felhasználtatni. ^ Az eredetileg koronaértékre szóló clearing-kö vetéléseket névértékben, haza országos pénznemben kell folyósítani. (1.6. '§.) Az ezen a címen megtakarított összegeket kizárólag a magyar adósok támogatása (7. és 9. §§.) és a 12. §. szerint kiadható Állami Kötelezvények törlesztése céljaira szándékozom fordítani. Olyan esetben azonban, amikor az eredetileg koronára szóló követelés magyar hitelezőjének a Hivatal útján rendezendő tartozása áll fenn, tartomisa erejéig koronaköveteiésót valorizált mértékben kell javára beszámítani. A Tj. elvben és általánosságban csak azokat a kötelmi viszonyokat szabályozza, amelyek azokkal a volt ellenséges államokkal állanak fenn, amelyek a clearing-rendszert választották. Ez alól az elv alól a 35. §. kivételt tesz ós megengedi azt, hogy Magyarországon állandó lakhellyel bíró olyan magyar állampolgárral szemben, aki a magyar Hivatalnak fizetést tartoznék teljesíteni, és aki azon az alapon szenvedett kárt, hogy valamely javát olyan Szövetséges és Társult Hatalom, amely a clearingrendszert nem választotta, zár alá vette ós felszámolta, a pénzügyminiszter a tartozás behajtását a kérdés végleges rendezésóig felfüggeszthesse. Önként értetődő, hogy az elszámolt követelések az államkincstárra szállnak át ; ezeket a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal van hivatva érvényesíteni. A Tj. az államkincstár követelésérc tíz, az ügyfél követelésére öt évi elévülési időt állapít meg. Áttérve az eljárási szabályok rövid ismertetésére, megjegyzem, hogy a 21. §. általános elvként azt állítja fel, hogy a törvény alkalmazása körében felmerülő ügyekben rendszerint a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal jár el. Olyan esetekben azonban, amikor nem a törvény valamely merev rendelkezésének alkalmazásáról, hanem méltányosság gyakorlásáról és a körülmények szabad mérlegeléséről van szó, a Hivatal mellett szervezendő Döntőbizottság jár el. Ilyen, laikus elemekkel kiegészített Vegyes Döntőbizottságok járnak el Németországban és Ausztriában is. A Tj. öttagú tanácsokat szervez, amelyeknek elnöke és két tagja tényleges állami szolgálatban áll, míg két tagja az érdekképviseletek köréből meghivott személy. A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak elszámolást tartalmazó véghatározatai ellen az elszámolás jogossága kérdésében a Tj. bírói jogorvoslatot enged, még pedig a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz. A vegyes és óletbelóptető intézkedések megokolását a vonatkozó szakaszok során ismertetem. A Tj. egyes intézkedéseihez a fentebb előadottak után a következő megjegyzéseket kívánom fűzni : Az 1922. évi júnjus hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VI. kötet. H
